Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - I. 17-es! 47-es? 47-es? 17-es!
művelettől, hogy a legdrasztikusabb módok alkalmazása is csak kevés eredményre vezetett. (Megpipázás, kaloda.) Ebben a küzdelemben nem sok hasznát vettük a sok olyan emberből lett kocsisnak, akik azelőtt soha nem bántak lóval. Ez nehezítette a munkát. Egy ember volt, aki akármilyen fenevadat megvasaltatott: Simon Menyhért, tolnai fuvaros. Itt láttam, mit jelent e téren is a szakember. [...] Az én közvetlen segítőim, akik állandóan velem voltak a későbbiek során: Csete József patkoló törzsőrmester,71 akit alezredes úr ezekkel a szavakkal vett magához: „Csete törzsőrmester, magát a korára való tekintettel nem kellene kivinnem, de a maga szakértelmét, nagy tudását nem tudom nélkülözni, maga nélkül nem tudok nyugodtan kivonulni a frontra. Jöjjön ki velem." És kijött. Csete törzsőrmester kilenc évig volt állami csikótelepen. Olyan lóbetegség nem volt, vagy sérülés, amivel eddig nem találkozott volna. Ezenkívül rendkívüli érzéke is volt a lovakhoz. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett a zászlóaljnak. [...] Az ő első számú embere volt Torma János patkoló tizedes. Fiatal, ügyes, lelkes, hozzáértő ember volt. A harmadik kovács éppen az utolsó napon betegedett meg, így nem jöhetett velünk. Helyette kellett valakit találni. Magam mentem a tartalékként behívott emberek közé, hogy egy alkalmas kovácsot keressek. Találtam is egy ismerőst: Tóth Lajos karmacsi uradalmi kovácsot, aki a Lőwi uraságnál dolgozott. Azért volt ismerős, mert a Krásovits Gyula, zalaszántói asztalos mester vője volt, felesége édesapámék bérmalánya. Az igen rendes családot biztosítéknak gondoltam arra nézve, hogy ő is be fog válni. [...] A szükséges bognár, Gális János72 személyében rendelkezésünkre állt. О egy kis ügyes ember volt. Román, de igen rendes ember. Otthoni mellékfoglalkozása templomi előénekes volt. [...] Ugyancsak a mi körünkben tartózkodott Kalocsai János, hivatásos őrmester,73 fegyvermester. Fiatal, nagyon kiváló szakember volt. Őt is ezért választotta alezredes úr. [...] 71 CSETE JÓZSEF (Bécs, 1906. január 10. - n. a.) hivatásos törzsőrmester, 1943. január 1-jével főtörzsőrmester. Tényleges katonai szolgálatát 1926. március 1-jén a szombathelyi „vámőrkerületi parancsnokság 4. szakasza" elnevezésű alakulatnál kezdte meg. A tisztesképző tanfolyam elvégzését követően továbbszolgálatot vállalt, majd a patkolókovács képző, később a patkoló mesterképző tanfolyamok abszolválása után, 1935. október 1-jén felvették a hivatásos állományba. 1933. január 1-jétől a nagykanizsai „3. határőrkerület-parancsnokhelyettese III. osztálya" alakulatban szolgált, mely 1939. január 23-ától a 17. gyalogezred elnevezést vette fel. Alakulatával részt vett valamennyi terület-visszacsatolást eredményező bevonulásban, illetve hadműveletben. 1942. május 1. és 1943. március 19. között a keleti hadműveleti területen a 17/11. zászlóalj kötelékében frontszolgálatot látott el. Ezt követően a háború végéig ezen Csáktornyái csapattestnél teljesített szolgálatot. HIM KI Csete József 23075. sz. tths. ogy. 72GÁLIS JÁNOS (Lapupatak, 1908. április 14. Lupos Fedoszia) honvéd. Eltűnt az 1943. januári-februári visszavonulás alatt. HIM KI Adatbázis. 73 KALOCSAI JÁNOS (Nógrádmegyer, 1913. június 13. Tőzsér Rozália) őrmester. 1943. január 28-án a körülzárt Sztaro Nyikolszkojéból való kitörés során hősi halált halt. HL HM 22. v. oszt. 756130/1943. 31