Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

A 2. hadsereg keleti hadszíntérre küldését - a németekkel való lekötelezettségi viszony miatt - Horthy kormányzó éppúgy, mint ahogy a magyar politikai és katonai vezetés, kényszerű áldozatvállalásként kezelte.

Az 1942. február végétől szerveződő 2. hadsereget - a magyar és a német katonai vezetés 1942. januári megállapodása alapján - három hadtestben összefogott 9 gyaloghadosztály (1942. február 12-étől könnyű hadosztály), egy tábori páncéloshadosztály és egy repülőkötelék alkotta. A három hadtest közül a szombathelyi III. hadrendjét csaknem teljes egészében, a pécsi IV.-ét pedig kétharmad részben dunántúli sereg- és csapattestekből állították össze.

A 9. könnyű hadosztály - benne a nagykanizsai, Csáktornyái, zalaegerszegi és soproni alakulatokkal - a komáromi 6.-kai, a soproni 7.-kel és a hadtestközvetlen csapattestekkel együtt alkotta a III. hadtestet. E nagykanizsai parancsnoksá- gú seregtest a 2. hadsereg azon seregtestjeihez tartozott, melynél csaknem teljes egészében a honvédség érvényes hadihadrendjének szervezési előírásai alapján zajlottak a mozgósítások. 17. gyalogezrede mindhárom zászlóalját, nevezetesen a nagykanizsai 17/1., a Csáktornyái 17/11. és a zalaegerszegi 17/III. zászlóaljakat mozgósíthatta. Az úgynevezett ikerezrede, a 47. gyalogezred is felállításra került az I. és a II. zászlóaljával együtt. Ezen utóbbi ezred hadrendje azonban a soproni 34/1. zászlóalj beállításával lett teljes. A zalai könnyű hadosztály tüzérsége az ezreddé szerveződött - s a kísérő könnyű ágyús tábori üteggel együtt hét ütegből álló - nagykanizsai 9. tábori tüzérezredből állt, s e felsorolt csapattesteken kívül egy-egy huszár- és híradószázad, egy légvédelmi gépágyús üteg, valamint a seregvonat alosztályok (az utánszállításra, élelmezésre és egészségügyi ellátásra hivatott fogatolt és gépjármű oszlopok) tartoztak még a 9. könnyű hadosztály kötelékébe.

A 2. hadsereg sereg- és csapattesteinek fegyverzetét és felszerelését a honvédség összes alakulatától egyenlően elvont anyagból és a német hadseregtől remélt kiegészítésekre hagyatkozva állították össze. A hátországban rendelkezésre álló teljes fegyvermennyiség csaknem felét megkapták, s az ország gépjármű-állományának felét is mozgósították részükre. A keleti hadszíntérre elvonuló honvéd alakulatok fegyverzete és felszerelése természetesen mind mennyiségben, mind minőségben elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől. A honvédség alakulatait nem a katonai nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették fel. A magyar királyi honvédség 1938-tól meginduló fejlesztése legfeljebb egyes szomszédos országok hasonló harcértékkel rendelkező hadseregeivel megvívandó harcokra képesítette a csapatokat. A revízió jegyében szellemileg is erre voltak felkészítve. A fegyverzetnek, a személyi állomány felszerelésének, ruházatának, szállító járműveinek összeállításánál egy esetleges közép-európai hadszíntér terep- és időjárási viszonyait vették alapul. A 2. hadsereg emberanyagának össze252