Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944
állításánál jóllehet a kiképzettebb korosztályok kímélése volt a cél,118 viszont a közel sem elegendő hivatásos tiszti és tiszthelyettesi állomány kezdetben a szükséges, vagy esetenként azt meghaladó mértékben teljesített frontszolgálatot a hadsereg kötelékében. A magyar királyi honvédség mozgósítás által 4300 főre emelt gyalogezredeit - ahogy a nagykanizsai 17.-et és a 47.-et - három zászlóalj, nyolc ezredközvetlen alosztály (árkász-, kocsizó géppuskás, páncéltörő ágyús századok, huszár-, kerékpáros és távbeszélő szakaszok, illetve egy kísérő könnyű tábori ágyús üteg),119 illetve a csapatvonat alakulatok alkották. A 30 tisztből és 972 főnyi legénységből álló zászlóaljai120 - köztük a Csáktornyái zászlóaljak - is három puskás századból, egy úgynevezett nehézfegyverszázadból (egyes források géppuskás századként említik) és a zászlóaljközvetlenekből (csapatvonatoszlop,121 távbeszélő szakasz) szerveződtek. Lóállományuk általában 220-225 darab volt. A puskásszázadokon (5 tiszt, 192 legénység) belül a négy puskásszakaszt egyenként 3 darab 31 M. golyószóróval, a nehézfegyverszakaszt (más néven gépszakaszt) pedig 2-2 darab 36 M. 20 mm-es nehézpuskával, illetve 39 M. 50 mm-es gránátvetővel látták el. Fegyverzetükhöz tartozott a fentieken kívül 129 darab 35 M. és 13 darab 31/A M. Mannlicher ismétlő puska, 18 géppisztoly és 32 pisztoly is.122 A nehézfegyverszázad (9 tiszt, 323 legénység) szervezete az 1942. februári fegyverzet-kiegészítő rendelkezések eredményeképpen 4 géppuskás és 2-2 páncéltörő ágyús, illetve aknavető szakaszból állt. Fegyverzetét ennek megfelelően 12 darab 7/31 M. (Schwarzlose) géppuska, 4 darab 36 M. 37 mm-es páncéltörő ágyú és 4 darab. 36/39 M. 81 mm-es aknavető képezte. A 2. hadsereg alakulatait a keleti hadszíntérre történő kiszállításuk sorrendjének megfelelően mozgósították. Miután a 9. könnyű hadosztály a legelsőként elvonuló seregtestek közé tartozott, a nagykanizsai, Csáktornyái, zalaegerszegi és soproni helyőrségekben már március elején mozgósítottak. A 17/11. és 47/II. zászlóaljhoz bevonultatott magyar tartalékos személyi állomány - ahogy korábban, az országgyarapítások idején is - javarészt a trianoni határokon belüli Zala vármegye keszthelyi, tapolcai és sümegi járásából, megle118 A 2. hadsereg személyi állományának összeállításánál az 1942. január 26-i minisztertanácsi javaslathoz igazodva a magyar hadvezetést az a cél vezérelte, hogy a kiküldendő hadsereg emberanyaga egyenlően terhelje az ország egész területét, valamint minél kisebb mértékben érintse a honvédség szempontjából legértékesebb, fiatalabb korosztályokat. Ennek megfelelően a hadszíntérre kivonuló sorállomány nem haladhatta meg a honvédség egész sorállományának 20 százalékát. HL HM Ein. 6. к. oszt. 1942/48819; HL HM Ein. 6. к. oszt. 1942/66573. 119 HL VKF 4. oszt. 1943. számnélküli iratok (525/f.); HL 10. könnyű hadosztály-parancsnokság iratai 512/M/1942.; HL HM Ein. 3. c. oszt. 16611/1942. 120 Babucs Zoltán - Maruzs Roland - Szabó Péter 24. p. 121A csapatvonat hivatása általában azon szükségletek (lőszer, élelmiszer, műszaki és egészségügyi anyag) szállítása volt, melyek ütközet alatt, menetben és elhelyezésben kellettek. 122 Babucs Zoltán - Maruzs Roland - Szabó Péter 24. p. 253
