Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

közelébe. A 9. önálló gyalogdandárt a Debrecentől délre fekvő falvakban szállásolták el, Kemendy százada július 6-án a Bihar megyei Hajdúbagoson nyert elhelyezést. E község határában építették fel a román Carol-vonal kiserődjeinek másait, melyeknek elfoglalására harcszerű éles gyakorlaton képezték ki a honvédeket a következő hetekben. Amikor a Románia elleni hadműveletre készülő zalai seregtest augusztus 24-étől - éjszakánként végrehajtott gyalogmenettel - délnyugati irányban felvonult a román határhoz közeli készenléti helyre, Kemendy századát augusztus 26-án Csökmő községben szállásolták el. Onnan augusztus 28-ára virradó éjszaka a Békés megyei Vésztőre települtek át. Az augusztus 30-ai második bécsi döntés határozatairól itt értesültek. Mivel a románok Észak-Er- délyt harc nélkül engedték át, a magyar gyalogsági alakulatok esetében állományuk nélkülözhető tíz százalékát - többnyire a többgyermekeseket, a foglalkozásukban meghagyandókat, ipari és mezőgazdasági munkásokat - leszerelték. A visszatért területek birtokbavételének szeptember 5-ei megkezdésekor a 9. önálló gyalogdandár Biharugra térségében lépte át a trianoni határt.

A 47/11. zászlóalj szeptember 6-án reggel 7 órakor, Szilaspusztánál lépett Erdély földjére. A zászlóalj menet alatti biztosításával a géppuskás század Kemendy Géza által vezetett, első szakaszát bízták meg. Aznap Oláhszentmiklóson át Kisürögdig meneteltek. Szeptember 7-én e község és Nagyürögd között vonultak át a román Carol-vonal elhagyott erődövezetén, majd Nagyvárad érintésével egészen Mezőtelkig mentek. Szeptember 8-án keltek át a Királyhágón, azután vonaton szállították őket Bánffyhunyad felé a Sebes-Körös völgyében. A magyar lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta, örömmámorban úszva üdvözölte, és boldogan látta vendégül a honvédeket. Szeptember 10-én Magyarkapuson éjszakáztak, onnan másnap gyalogmenetben, Gyalun át indultak Kolozsvárra. A zalai 9. önálló gyalogdandár szeptember 11-én délután, zuhogó esőben vonult be Erdély fővárosába. Szeptember 15-én a dandár zöme részt vett a Horthy Miklós kormányzó tiszteletére rendezett kolozsvári ünnepségen, illetve díszszemlén. A zalai honvédek összesen két hétig állomásoztak Kolozsvárott, majd szeptember 25-én felváltották, és útnak indították őket békehelyőrségeikbe.5

5 Kemendy Géza: „A kard..." II. 145-188. p. (Kemendy visszaemlékezésének az erdélyi bevonulásra és annak előkészületeire vonatkozó részleteit közli: Molnár András: „Géza, azt hiszem, beleléptünk a történelembe!" Kemendy Géza sármelléki tanító levele és visszaemlékezése az 1940. évi erdélyi bevonulásról. In: Hadtörténelmi Közlemények 2012. 3. sz. Megjelenés előtt.); [Sólyomvári György]: 1940-es elvonulás... [A 47/11. zászlóalj erdélyi bevonulásának kronológiája, 1940. július 4-től október 1-ig.] Gépelt kézirat. 1 p. (E feljegyzés Sólyomvári György - 1940-ben zászlós, később főhadnagy - „Erdély újra miénk. Utunk elindulástól a dicsőséges kolozsvári bevonulásig" című fotóalbumában található. Az albumot a Nagykanizsán élő Sólyomvári Géza bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is megköszönünk!)

225