Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - VI. Rudkinótól a magyar királyi honvéd vezérkari igazolóbizottságáig (Közben: Elpusztul a 2. magyar hadsereg)
tem örömömet afölött, hogy élnek. Kulcsár József lakása Zalaapátiban volt, azt tudtam. Megírtam, hogy ha kiszabadul, okvetlen várom. Június lett, mire egyik délelőtt megérkezett Kulcsár Jóska. Óriási örömmel fogadtam. Bárki után érdeklődtem, mindenkire, mint halottra emlékezett. Jancsiról annyit tudott, hogy tőlem elmaradva a gazdasági hivatalban elaludt, és csak másnap ébredt fel. Utána együtt voltak. Utolsó emléke az Olim-völgyből volt, ahol a combján megsebesült, és ettől fogva nyoma veszett. Megint Nyurka jóslata jutott eszembe: Én kerültem haza először, Kulcsár hosszú idő után (ahogy Nyurka hosszú hallgatás után mondta, hogy hazakerül), Tamás pedig nem került haza, pontosan úgy, ahogy Nyurka megjósolta. [...] Megbeszélve feleségemmel, Kulcsár Jóskát, aki szegény körülmények között lévő ember volt, mindennemű élelmiszerrel megsegítettük. Zsákszám a különböző liszteket, krumplit, zsírt, hagymát, diót, szalonnát, sonkát, bort, egyszóval mindent, ami nekünk volt, és neki szükséges, összepakoltunk. Róth Jóska sármelléki tyúkászt kértem meg, hogy kocsijával vigye át Zalaapátiba. Az ő különlegesen nagy kocsija púposán megrakva lett a holmikkal. Együtt mentünk a kocsival, és felesége örömkönnyeket hullatott, amikor bejártunk, és megtudta, hogy ezt mind az ura érdeméért kapják. Sokféle boldogságból tevődött ekkor össze lelkem nyugalma. Ezzel le is zárult életem legemlékezetesebb és egyben legszomorúbb időszaka. Le is zárhatnám emlékezésemet, de még néhány dologgal tartozom. Most már megemlíthetem, hogy a májusban 1.001 fővel kivonult szép zászlóaljunk, mely pótlást is kapott, tehát kb. 1.200 főből, Csáktornyára visszaérkezett együtt 86 fő, az előbb megjött sebesültekkel együtt, összesen hazatért: 117 fő. Irtózatos veszteség! [...] 205
