Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - VI. Rudkinótól a magyar királyi honvéd vezérkari igazolóbizottságáig (Közben: Elpusztul a 2. magyar hadsereg)
pedig láblövése volt. A 17/III. zászlóalj vonatparancsnoka volt.)306 De ekkor már mellette álltak a zászlóalj katonái, és Csider Jenő307 jelentőlovas a megfordított puskája agyával széthasította a német fejét, mielőtt lőni tudott volna. Ezután ösz- szesen 10 gyűrűn vágták át magukat. Az emberek elvesztése nem az ő vezetésének hibájából történt, hanem a páncélosok ellen nem lehetett megfelelő fegyver hiányában felvenni a harcot. Az emberek éheztek, az épületekben a németek meg nem tűrték a magyarokat, felőrlődtek a nagy hidegben, saját védelmükre mindig olyan útvonalakra kényszerítették, ahol nekik kellett megküzdeniük az előretörő ellenséggel. Ekkor már a magyarokat felső parancsra úgy tekintették és kezelték, mint a hadifoglyokat!308 Ilyen megfogyatkozott létszámban és keserves szenvedések után jutott el a zászlóalj a hadsereg gyülekező helyére.309 Nem maradt több ember a zászlóaljból, mint 80-90. Még 10 százalék sem!!! Mérhetetlen szomorúsággal búcsúztam el ettől a drága embertől, mert nagyon kimerítette a beszéd és a visszaemlékezés. Április 9-én kaptam egy levelet Lehoczky [Béla] zászlóstól,310 melyben értesített, hogy Kaltróy Antal alezredes úr április 7-én délben, szívtrombózis következtében meghalt.311 A temetés napján kaptam meg az értesítést, így eljutni a temetésre nem tudtam, legnagyobb bánatomra. [...]312 Sok-sok szomorúság mardosta szívemet még sokáig. Nem lehetett feledni azokat, akik áldozatául estek ennek a kegyetlen háborúnak. Az iskolába visszatérve sem a megszokott régi kedéllyel tudtam munkámat végezni, mert mindig újabb értesülések szaggatták fel a még mindig friss sebeket. Május 3-án kaptam meg három kedves emberem húsvétra írott jókívánságait. [...] Kulcsár József őrmester, Kátai József szakaszvezető és Vass István honvéd aláírása volt rajta. Még mindig tábori számon írtak, Ukrajnából. De amire hazaért a levél, már értesültem, hogy Nagykanizsán vannak egészségügyi zárlat alatt. Rögtön írtam nekik, és kifejez306 Lásd a 126. sz. jegyzetet. 307 CSIDER JENŐ honvéd (Badacsonytomaj, 1916. Ágyik Erzsébet). Eltűnt 1943. január 27-én Sztaro Nyikolszkojénál. HIM KI Adatbázis. 308 A III. hadtest - benne a 17/11. zászlóalj - azon honvédjei, akik Stomm Marcel vezérőrnagy, hadtest- parancsnok 1943. február 1-jei úgynevezett hadtestfeloszlató parancsának eleget téve, önállóan, vagy kisebb csoportokban próbáltak kijutni a szovjet csapatok bekerítéséből, a németek által tanúsított durva és erőszakos magatartást, bánásmódot tapasztalva valóban hadifogolyként érezték magukat. 309 A 2. hadsereg végleges gyülekezési és újjászervezési területét Kijevtől és a Dnyeper folyótól nyugatra, Korosztyen, Ovrucs és Narodicse települése környékén jelölték ki. 1943. március közepe után érkeztek meg ide a magyar alakulatok maradványai. 310 Személyére és katonai szolgálatára vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal. 311 Lásd Lehoczky Béla zászlós 1943. április 8-ai levelezőlapját, a Függelék 14. sz. dokumentumát! (HL Tgy. 4096. Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943. 198. sz. melléklet.) Kaltróy a (fia, dr. Kaltróy István által őrzött) halotti anyakönyvi kivonata szerint tüdőgyulladásban halt meg 1943. április 7-én délután 1 órakor, majd hősi halottá nyilvánították és előléptették ezredessé. 312 Lásd az 58. sz. képet! 204
