Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - V. Fél esztendő „A világ leghosszabb falujában”. Sztaro Nyikolszkoje, 1942.VII.12-étől 1943.I.13-ig

czoni Nagy Vilmos másik, igen nagy jelentőségű rendeletét. Soha el nem felejtem, így kezdődött:

„A magyarság távoli jövőjét tekintve, elrendelem: mindazok a magyar és bármilyen nemzetiségű honvédegyének, akiknek 4 élő gyermekük, vagy 3 élő, de a negyedik már orvosilag megállapítható, azonnal a nem tényleges viszonyba helyezendők!"

Végre ilyen is történik. Az a küzdelem, mely egész kinn létünk alatt a magyarság mentésére irányult, valami eredménnyel mégiscsak jár. Másnap már útba is indítottuk ezeket az embereket a gyűjtőhelyre. De sokszor gondoltam ezekre a szavakra: „A magyarság távoli jövőjét tekintve..."

Ezeket az apró dolgoknak látszó eseményeket csak azok látták a maga természetes valóságában és nagyságában, akik kinn voltak, és egy kicsit nagyobb látókörrel rendelkeztek. A németek szorító gyűrűjében vergődő magyar hadsereg sorsa megalázó és szenvedésekkel teli volt, a németek viselkedése miatt.

A zászlóalj életében nevezetes esemény történt. Egyik hajnalban a 4. század előretolt géppuskaállását az oroszok meglepték a hajnali ködben. A géppuskát magukkal vitték. Mikor jelentették Kucsera százados, zászlóaljparancsnoknak, azt a megjegyzést tette: a 4. század gyáva. A századparancsnok továbbította a századhoz ezt a véleményt. Rendkívül bántotta a századot. Hogy bebizonyítsák, nem gyáva a század, maguk között elhatározták, hogy visszaszerzik az elvesztett géppuskát. Ezt sem a zászlóalj parancsnokkal, sem a támogató tüzérséggel nem közölték. Másnap hajnalban, ugyancsak a köd leple alatt egy szakasz, a sármelléki Hermán Feri szakaszvezető275 276 szakaszparancsnoksága alatt, egy géppuska támogatásával átkeltek a Don jegén. Telefonon tartották a kapcsolatot a századdal. Észrevétlen jutottak át, és amikor akcióba léptek, a szakaszra két század támadása nehezedett. Kritikus helyzetbe került a szakasz. Jelentették a távbeszélőn

275 A szerző itt - a Horváth Miklós által szerkesztett „A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál" című könyvből - Jány Gusztáv vezérezredes azon 1942. szeptember 24-ei felterjesztésének részletét idézi, melyet a Honvéd Vezérkar főnökéhez intézett. A 2. hadsereg parancsnoka ebben a Honvéd Vezérkar főnökét felkéri, hogy a Don menti arcvonal szűkítése érdekében járjon el a német hadvezetésnél, alakulatai kapjanak megfelelő páncélelhárító fegyvereket, stb., élelemkiegészítési kérelmét pedig felterjesztése 11. pontjában a következőképpen fogalmazta meg: „Füstölt szalonna kiszállítását kérem, hogy télen kellő kalóriája legyen az étkezésnek. Miután ezt a németek nem túrnék, szeretetadományként kellene kiküldeni." HL 2. hadsereg iratai. 12. fasc. 2. hadsereg-parancsnokság naplója 1943.1.1. - IV. 30. Mellékletek. Kemendy Géza a következőket fűzte ehhez: „Hát van ennél felháborítóbb?! Hogy egy ország a saját szenvedő fiainak megmentése érdekében, a sajátjából, segítségükre legyen, a németek ezt nem tűrnék; hát van ennél nagyobb kiszolgáltatottság?!"

276 HERMANN [másutt HERMÁN] FERENC (Sármellék, 1917. április 13., Pálfi Erzsébet) tizedes, címzetes szakaszvezető. A háború után a keszthelyi járásbíróság perenkívüli 650-1949-6. szám alatt 1943. január 15-ei megállapított időponttal holttá nyilvánította. HIM KI Adatbázis.

161