Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
A források kiválogatásának és közlésmódjának szempontjai Jelen forrásgyűjtemény összeállításakor sokféle szempontot kellett figyelembe vennünk, s egyúttal sokféle nehézséggel megbirkóznunk. Egyrészt igyekeztünk külön Nagykanizsa, és külön Zalaegerszeg esetében is a korszak mindegyik periódusából forrásokat válogatni, másrészt próbáltunk arra törekedni, hogy mindkét város levéltárából nagyjából azonos mennyiségű dokumentumot mutassunk be. Mivel Nagykanizsa esetében az 1945-ös pusztulás miatt lényegében csak az 1870-es évek elejétől maradtak fenn iratok, a kezdeti időszak hiányosságait más levéltári fondok Nagykanizsára vonatkozó dokumentumaival pótoltuk. Fontos mérlegelési szempont volt a válogatáskor az is, hogy minél több eredeti, még sehol nem publikált forrás kerüljön közlésre, és lehetőleg kevés újságcikket használjunk. Ez utóbbiak - főként a helyi lapok vonatkozásában - a régebben lezajlott mikrofilmezéseknek és a jelenben tartó digitalizálásnak köszönhetően viszonylag könnyebben elérhetők bárki számára, mint a levéltárban őrzött iratok. FFaladva előre a korban, az 1880-as évektől már olyan bőséges forrásanyag állt rendelkezésünkre, hogy igazán komoly gondot okozott annak eldöntése, hogy melyik dokumentumot osszuk meg a nyilvánossággal, és melyik őrizze meg továbbra is titkát a levéltári raktárakban. S a döntési folyamat során egyre erősödött bennünk az a meggyőződés, hogy igazából mindkét város külön-külön megérdemelne az itt tárgyalt korszakból egy terjedelmesebb, önálló forráskiadványt. A fentebb említett szempontokat és a terjedelmi korlátokat is tekintetbe véve úgy kellett mérlegelnünk, hogy a publikálásra szánt iratokban mind a városok egészét érintő ügyek, mind pedig a polgárok hétköznapi élete, ügyes-bajos dolgai visszatükröződjenek. A közölt forrásokat kronológiai sorrendbe helyeztük; a használhatóság és áttekinthetőség szempontjai inkább emellett, nem pedig a tematikus elrendezés mellett szóltak. így viszont előfordul, hogy tárgy szerint egymáshoz tartozó dokumentumok nem közvetlenül egymás után következnek. Néha nehézségekbe ütközött egy-egy irat keletkezési időpontjának pontos meghatározása, mivel semmiféle dátum nem volt rajta feltüntetve. Ilyenkor a legtöbb esetben az iratot létrehozó hivatal érkeztető bélyegzőjének dátumát vettük alapul vagy esetleg más iratkezelési feljegyzést. Ezek hiányában a nagy valószínűséggel feltételezhető keletkezési évet (és esetleg hónapot) adtuk meg. De mindez az itt közreadott forrásoknak csak nagyon kis százalékát érintette. Újságcikk esetében az ott publikált esemény napja, ha ez nem derült ki, akkor pedig a lap megjelenésének időpontja szerepel dátumként. Általában törekedtünk a megjelentetett dokumentumok szövegének történeti hűségét a legteljesebben megőrizni, s azokon a lehető legkevesebb változtatást 31
