Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Bevezetés

amelynek eredményeként virágzó gazdasági fejlődés bontakozott ki: új ipari-kereskedelmi vállalkozások alakultak, megjelent a szolgáltatóipar, bankok, takarék- pénztárak sora segítette ezek tőkeerejének növelését. Az izraeliták egyenjogúsításáról szóló, 1867. évi XVII. törvénycikk53 jelentősen befolyásolta ezt a folyamatot, megalkotásával elhárultak a politikai és jogi akadályok tevékenységük teljes körű kifejtését illetően. A kereskedést tekintve a terményáru-, a gabona-, a bor-, az állat- és borkereskedelem, valamint a fakitermelés voltak a húzó ágazatok. A kanizsai kereskedőket a Monarchia szomszédos területein mindenütt ismerősként köszöntötték. Némelyek közülük ennél távolabbi vidékekre is eljutottak. Ha az ipari vállalkozásokat nézzük elég, ha csak a sörgyárat, a Franz-féle gőzmalom- és villanytelepet, a Patria pótkávégyárat, a Weiser-féle gépgyárat vagy a századforduló után beindult szeszfinomítót említjük.

A fellendülő gazdasági élet hatása társadalmi-kulturális téren is megmutatkozott. Öntudatos városi polgárság alakult ki, amely sokféle rétegből tevődött össze: zsidó és keresztény kereskedők, jól működő nagy- és kisipari vállalkozások, a szolgáltatóipar és a hagyományos kézműipar képviselői éppúgy megtalálhatóak közöttük, mint a gazdasági szféra és a városi hivatalok alkalmazottai, illetve a jelentős számú egyéb értelmiségi (tanárok, ügyvédek, orvosok stb.). Ezen társadalmi rétegek műveltségi szintjének emelkedését, megváltozott igényeit tükrözték az olyan jelenségek, mint az iskolák számának gyarapodása (iparos- és kereskedőtanonc iskola, polgári fiú- és leányiskola stb.), a számtalan kulturális és sportegyesület, műkedvelő társaság, jótékonysági és érdekvédelmi szervezet létrejötte, a sajtó és a helyi könyvnyomtatás megjelenése stb. A lejátszódó gazdasági-társadalmi változások a város külső arculatát ugyancsak átformálták. A gazdasági szektorban zajló építkezések (bankok, kaszinó, szállodák, vendéglők) mellett a polgári elit képviselői is gyönyörű magánházakat emeltek, amelyek a század- fordulótól kezdődően már a legmagasabb szintű infrastrukturális ellátással rendelkeztek (vízvezeték, csatorna, villany, telefon stb.) Mindezek folyományaként egy, már a XX. századi igényeket is kielégítő, modern város és városközpont született szabályozott utcákkal, terekkel, köztéri alkotásokkal, sétatérrel, járdával.54 Ennek előnyeit pedig a megjelenő ipari munkásság vagy a szociális ellátásra szorulók éppúgy élvezhették, mint a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő gazdag vállalkozóréteg.

531867. évi XVII. törvénycikk „Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében". In: Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 354. p.

54 Vö. Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában. In: Zalai Múzeum 12. 50 éves a nagykanizsai Thúry György Múzeum. Szerk.: Horváth László. Zalaegerszeg, 2003. 223-237. p.

25