Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Bevezetés
zéssel Zalaegerszeg első emberévé választották. Ettől a naptól kezdve életbe lépett a város új szervezeti rendje. Az átalakulásról összességében véve elmondhatjuk, hogy a polgári értékeket közvetítő és a városhoz különböző okokból kötődő hivatali elitnek sikerült a rendezett tanácsúvá válás érdekében szinte valamennyi társadalmi réteget megmozgatni. Az ügyet pártoló iparosok és kereskedők is valószínűleg felismerték, hogy a portékáikat fogyasztó népes tisztviselői-hivatalnoki karnak a városban maradása, valamint Zalaegerszeg addig meglévő piaci vonzáskörzetének megtartása, illetve további kiterjesztése nagyban függ a város további előmenetelétől, a megyeszékhelyi státusz megőrzésétől. A kulcsszerepet azonban az egész folyamatban az értelmiség játszotta. A változások iránt fogékonyabb iparos- és kereskedőréteg érdeklődését is felkeltve ők ébredtek rá először arra, hogy a modern kor városának ismérvei mások, s ezek csak tudatos városfejlesztéssel valósíthatók meg. Zalaegerszeg csak így válhat alkalmassá egyéb urbanizációs szerepkörök felvállalására, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális változások átformáló erejének tágabb környezete felé való közvetítésére. Most már mindkét város rendezett tanácsú városi címmel büszkélkedhetett, s minden oka megvolt rá, hiszen az összes feudális kori zalai mezőváros közül tárgyalt korszakunkban csak Zalaegerszeg és Nagykanizsa tudta kivívni magának ezt a pozíciót. S ez nemcsak azért volt fontos, mert a nagyközségekhez és egyszerű községekhez képest rangot jelentett, hanem főként azért, mert leginkább ez a két város rendelkezett azokkal az anyagi és szellemi erőforrásokkal, amelyek lehetővé tették a kor kihívásainak való megfelelést. Mögötte olyan széles körű polgári összefogás és olyan gazdasági potenciállal bíró társadalmi erők álltak, amelyek segítségével a jelzett időszakban mindkét város jelentős előrehaladást tett a polgárosodás útján. Míg e tekintetben Zalaegerszegen az értelmiség befolyását emeltük ki, addig Nagykanizsán azt a tőkeerős kereskedőréteget kell megemlítenünk, amely vállalkozó szelleme, mozgékonysága, utazásai és kapcsolatai által kialakult széles látóköre révén egészen új értékeket közvetített a feudális idők zártabb, változásokhoz lassabban alkalmazkodó világához képest. Ezen tényezők fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, hiszen bizonyossá vált, hogy az emberi mentalitás megújhodása legalább olyan fontos láncszemét képezte a modernizáció folyamatának, mint a társadalmi-gazdasági berendezkedés megreformálását szolgáló intézkedések.52 Nagykanizsán nagyjából a századforduló körüli évekig tartott az a lendület, amely a polgári korszak beköszöntével a vasútépítéseket követően elindult, és 52 Vö. Norman Davies: Európa története. Budapest, 2002. 714-730. és 1247. p., valamint Gyáni Gábor: A polgári átalakulás problémái. In: Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk.: Tóth G. Péter. Veszprém, 2002.13-21. p. 24
