Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Bevezetés

helyének esetleges áthelyezését is kilátásba helyezték. Az erre vonatkozó törvény- javaslat előkészítését országszerte óriási viták övezték, Zala megyétől is jelentős területeket akartak Veszprém megyéhez csatolni, ami ellen a megye tiltakozott. A javaslat kidolgozásával foglalkozó képviselőházi bizottság elnöke Csengery Antal, a nagykanizsai választókerület országgyűlési képviselője volt. Nagykanizsa ezért látott esélyt addig nem realizálódott céljai elérésére. A Csengery útján 1874. január 16-án a képviselőházhoz benyújtott emlékiratában a megye székhelyének Zalaegerszegről Nagykanizsára való áthelyezését kérte. Kérelmének indoklásául számos érvet sorakoztatott föl: fejlett ipara, kereskedelme, pénzintézetei, régi gimnáziuma, vasútvonala, előnyös közlekedési helyzete stb. mellett politikai szempontként a zömében nem magyar lakosságú Muraköz Zala megyéhez való kötődésének erősbítését említette. Mindezt persze Egerszeg sem hagyta annyiban, s még az év április 12-én ugyancsak emlékirattal fordult a képviselőházhoz. Ebben pontról pontra igyekezett cáfolni a Nagykanizsa által felhozottakat, kimutatva, hogy sem országos, sem megyei érdek nem szól amellett, hogy Zalaegerszeget ősi, megyeszékhelyi rangjától megfosszák. Az önérzetében megsértett város egyik legfőbb argumentuma az volt, hogy rendelkezik a megyei adminisztráció elhelyezésére alkalmas, kellő számú épülettel, míg Nagykanizsán ugyanezek nincsenek meg. Óriási összegekbe kerülne ezeket felépíteni, a Zalaegerszegen így megmaradó épületek pedig nem lennének célszerűen kihasználva, el lennének pazarolva csak azért, hogy egy város hiúsági vágya kielégíttes- sék. S mindez az adófizetők kárára, érvelt Zalaegerszeg. Hangsúlyozta azt is, hogy a megye székhelyének nemcsak gyűlésteremre, hanem számos más egyéb hatóság befogadását biztosító helyiségre is szüksége van. S legalább ugyanilyen fontos, mondta, hogy a főbb tisztviselők, különösen a főispán, méltó hivatalos szálláshelyet nyerjenek. Nagykanizsán hiányoznak az ilyen épületek, míg Zalaegerszeg képes ezeket nyújtani: „a megyehatósághoz szükséges gyűlési és tiszti helyiségek örökre biztosítékot nyújtó állapotban elkészültek és léteznek." A megyeszékhely több évszázad alatt bekövetkezett itteni lokalizációja igazolja a város erre való alkalmasságát, s „úgy a megye múltja iránti kegyelet, a több százados szokás", mint a „megyei épületeknek mindennemű igényeknek megfelelő mérvben lett felállítása" örök időkre ide is köti azt, fejtette ki a város. Végül minden maradt a régiben. A megyéhez e tekintetben tárgyalásra leküldött javaslatba már nem is került bele a megyeszékhely áthelyezésének terve. Mindezt a megye közgyűlése örömmel nyugtázta, s a megszületett törvény nyomán végrehajtott területrendezés is csak az egységes államszervezet kialakítása szempontjából okvetlenül szükséges, legsürgetőbb változtatásokat foganatosította, így Zalaegerszeg me18