Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)
Függelék
kérdéses pecsétet többé nem használhatja, miután azt őfelsége semmisnek és érvénytelennek nyilvánította, így annak használata a legrosszabb következményekkel járhatna, mivel megtörténhetne, hogy a levelezések, mint nem autentikus330 pecséttel ellátottak, mind a dikasztériumoktól,331 mind a vármegyéktől visszautasíttatnának és visszaküldetnének; vagy, mi több, megtörténhetne, hogy nemesi igazolások, hivatalnoki rendeletek, betáblázási bizonyítványok és még perküldések, mint a királyi tekintély által érvénytelennek nyilvánított pecséttel ellátottak, a bíróságok által elvetetnének, ami által magánosok nagyon károsulnának, amiként az ugyanezen pecséttel kiállított országgyűlési követi megbízóleveleket sem fogadnának el mindaddig, amíg ezen ügy országgyűlé- sileg el nem intéztetik, és ily módon a vármegye néhány hónapig nélkülözni lenne kénytelen képviseletét. Ezért tehát annyi bizonyos, hogy a vármegye a kérdéses pecsétet többé nem használhatja. Hogy azonban az expediálások350 351 352 meg ne akasztassanak, azon a nézeten van, hogy a régi pecsétet ismét elő kell venni, és miután azt összetörték, használatra ismét helyre kellene állítani, éspedig úgy, hogy már ezen közgyűlés ideje alatt az expediálások ezzel történhessenek; azonban a helyreállításnál gondoskodni kellene arról, miszerint az széthasadva maradjon, hogy ekképpen jelezzék, hogy azt már egyszer összetörték; a tényállásról azonban a többi vármegyét értesíteni kellene, hogy azok is tudják azt, hogy a pecséten miért van most hasadás, és hogy a vármegye most is azon a véleményen van, hogy nem szükséges a pecséten egy magyar körirat miatt engedélyért folyamodni. Egyébiránt a tárgyat a jövő országgyűlésre sérelemként kell előjegyezni. Horváthnak a feliratra vonatkozó javaslatára Deák azt mondta, hogy az fölösleges, mivel a vármegye amúgy is engedelmeskedik a leiratnak, és a következmények is meg fogják mutatni, hogy a vármegye a régi pecsétet használja. A feliratot pártolta Kerkapoly István alispán353 is azzal a megjegyzéssel, hogy azt azon körülmény is megköveteli, hogy annak, aki a vármegyének ír, feleljenek; ezért Őfelségének ezen tekintetből azt kellene felelni, hogy milyen előkészületeket tett a vármegye e tárgyat illetően. Azonban Deák Ferenc, Hertelendy György354 és Csány László ellene szegültek ezen 350 Hiteles. 351 Központi kormányszervektől (az udvari kancelláriától vagy a helytartótanácstól). 352 Kiadmányozások (a hivatalos iratok és igazolások kiadása). 353Kerkapoly István (1789-1848), 1828-tól 1834-ig a tapolcai járás főszolgabírója, 1834-től 1837-ig Zala vármegye másodalispánja, 1837-től 1848-ig első alispán, 1830-ban és 1843/1844- ben országgyűlési követ. 354 Hertelendy György (1803-1867), ügyvéd, táblabíró, uradalmi ügyész, Sümeg. 91
