Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

V. Zala megye megújított címerei 1989-2010

címerpajzsok és az (előző évben a levéltár padlásáról előkerült) 1930-as évekbeli, megyecímerrel díszített hivatali táblák is.300 301 A keszthelyi kiállítás kék-fehér utcai plakátján az említett címerpajzs kék-ezüst címerének egyszerűsített változata volt látható, szürke nyílvesszővel. (Lásd a 96. képet!)'"''

Talán e kiállítások és a Halász Imre által feltárt ismeretek is hozzájárultak ahhoz, hogy 1989-ben a Zala Megyei Tanácson felmerült a megyei címer használatának igénye. A tanács ekkor a dr. Gyimesi Endre vezette Zala Megyei Levéltárat bízta meg, hogy a történelmi előzmények figyelembevételével tegyen javaslatot Zala megye címerének elfogadására. A kérdés levéltári szakértője — miután Halász Imre időközben távozott a levéltárból - dr. Borsos András lett, aki korábban a dualizmuskori állami címerhasználat jogtörténeti vonatkozásairól írta doktori disszertációját a pécsi jogi egyetemen. Dr. Borsos András a Zalai Hírlapban 1989 szeptemberében Zala vármegye címeréről megjelent cikkében jelezte, hogy a címer újbóli használatbavétele napirendre került, és a végleges változatról — „a zalai közvéleményt is informálva” — a közeljövőben fog dönteni a megyei tanács. A cikk szerzője a megyei címer történetének vázlatos összefoglalásában az 1550. évi zalai pecséten a pajzsfőben látható kezdetleges lombos koronát „ágas-bokros lombdísz”-ként írta le, mely állítása szerint csak a későbbiekben alakult át nyílt leveles koronává. Párhuzamként az országcímernek a 16-17. század fordulóján bekövetkezett — általa feltételezett - módosulását említette, a Vizsolyi Biblia 1590-es címlapján lévő címerre hivatkozva, melyen ő lombdíszként vélte azonosítani a hármashalom derekán lévő, elnagyolt rajzolatú lombkoronát.302 (Ez nyilvánvaló tévedés, mert a kettőskereszt tövében már II. András aranypénzein, vagy Nagy Lajos nagypecsétjén is nyílt, leveles korona volt látható,303 és a 16. századi országcímereken - így például a Belussi Baross család 1578. évi armálisát

300 Zalai Hírlap 1987. szeptember .26. (227. sz.) 16. p., Kiss Gábor: Zalai archívum. In: Zalai Hírlap 1987. október 3. (233. sz.) 8. p., Molnár András: Zalai Archívum. Egy megyei levéltár kiállításáról. In: Levéltári Szemle 1988. 2. sz. 97-101. p., ZML Irattár. Ikt ir. 716-44/1988. (A keszthelyi kiállítás forgatókönyve.), Cséby Géza: Múltunk tükre. A zalai levéltár kiállítása Keszthelyen. In: Zalai Hírlap 1988. december 31. (311. sz.) 6. p.

301A „Hét évszázad emlékei” című levéltári kiállítás plakátja. Nyomtatvány, a szerző birtokában.

302Borsos András 1989. 9. p., vö. ZML Irattár. Ikt. ir. 756-43/1989. [Borsos András]: A megye címer története. Gépelt kézirat, 2 p.

303 Laszlovszky József: A magyar címer története. Bp., 1989. 14. p., Nyulásziné dr. Straub Éva 2001. 160. p., Bertényi Iván 2003. 70-71. p.

77