Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)
V. Zala megye megújított címerei 1989-2010
díszítő címeren — egyértelműen nyílt aranykoronát ábrázoltak a kettőskereszt alatt, a hármashalom derekán.304 305) Dr. Borsos András a történelmi előzményeket összegezve arra a megállapításra jutott cikkében, hogy „újbóli használatbavétel esetén a hagyományokat folytató, de mindenképpen újonnan tervezett, egységes heraldikai megjelenésű címerre van szükség”, mert a korábbi címerváltozatok nem voltak ilyenek. A szerző ekkor a következő (a korábbi címerelemek kombinációjával, alapvetően az 1837. évi pecsét nyomán összeállított) címerváltozatot tartotta heraldikai szempontból a legmegfelelőbbnek (legritkábbnak, legegyedibbnek, legjellegzetesebbnek): „Kék mezőben arany pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles aranykorona lebeg, a pajzsderékban (az arany pólyán) repülő kék nyílvessző. A pajzs alakja szimmetrikus tárcsapajzs legyen, oldalai csak enyhén íveltek, felső széle csak nagyon kissé ívelt, vagy teljesen egyenes. A pajzstalp lehet hegyes vagy kerekített, semmiképpen ne végződjék csücsökben.” (Lásd a 97. képei!)3'b A Halász Imre és dr. Borsos András által összegyűjtött történelmi előképek, valamint a levéltáros szakértőkkel folytatott személyes konzultációk alapján Fűmmel Gyula zalaegerszegi grafikusművész festette meg a régi vármegyei pecsétek és címerek, valamint az ekkor újonnan tervezett megyecímer színes képeit, összesen 12-féle változatban. Kilenc ezek közül négy régi címer alapján készült: az 1. az 1550. évi pecsét rajzának felelt meg, vörös színezéssel. A 2. és 3. ugyanennek a címere volt, kék-arany, illetve kék-ezüst színezéssel. A 4. az 1933. évi zalaegerszegi járási főszolgabírói (főjegyzői) hivatali tábla címerének felelt meg, az 5. ugyanennek a címernek egy zöld nyílvesszős változata volt. A 6. az 1933-as alispáni hivatali táblán látható címert másolta, a 7. ugyanennek zöld nyílvesszős változata volt. A 8. az 1930-as, 1940-es években használt kék-ezüst karton címerpajzsot formázta, a 9. ugyanezt ábrázolta arany pólyával, rajta kék nyílvesszővel. (Lásd a 98-106. képeket.1) Ezek után következett a dr. Borsos András újságcikkében leírt, kék-arany színű, leginkább ajánlott változat: a 10. kép a címerpajzs keretén kívüli, all. kereten belük árnyékolással. (Lásd a 107. képet!) A művész által pusztán grafikai alternatívaként, saját ötlet nyomán kidolgozott 12., új változat ábrája megegyezett az előzőekével, ám a pajzsmező zöld volt, arany pólyával, rajta zöld színű nyíl304Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Bp., 1987. 82. p. (Az armális fotója.) 305 Borsos András 1989. 9. p. 78
