Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

II. Vita Zala vármegye pecsétjéről 1836-1849

kért „egy megyei pecsét megváltoztatásáért” (valószínűleg a régi pecsétnyomó kettétöréséért) .86 87 88 89

Zala vármegye új, acélból készített — napjainkban a Göcseji Múzeum állandó kiállításán látható —, 50x45 mm méretű, ovális alakú, „ZALA VÁRMEGYE PECSÉTJE” köriratú pecsétnyomóján az évszám (1837) a körirat és a reneszánsz címerpajzs kerek talpa közé került, a címer rajza (és a pajzs vízszintes vonalazással jelölt kék színe) viszont alapvetően megegyezett az 1790. évi pecsétével, egyetlen lényeges eltéréssel: a pajzsot kettészelő pólyát itt sűrű pontozással (poncolással) aranyszínűnek jelölték. (Lásd a 25. képetíf1 Mivel a vármegye közgyűlése nem rendelkezett a pólya színének megváltoztatásáról, és más, egykorú forrásokban sem esik szó e módosításról, önkényesnek tűnik a pólya ezüstjének — a feltehetőleg előkelőbbnek, rangosabbnak vélt — aranyra cserélése. (Lásd a 27. képetíf8 Mindenesetre e pecsét nyomán más, egykorú ábrázolásokon is kezdett elterjedni Zala vármegye címerének kék-arany változata. így például ugyanezt az arany pólyával metszett (egyébként pedig felülről lefelé keskenyedő) kék tárcsapajzsot látjuk, a pólyán — heraldikailag — balról jobbra repülő nyílvesszővel, a pajzsfőben lebegő bíbor bélésű aranykoronával a Zala megyei izraeliták által 1840-ben Deák Ferencnek adományozott hálanyilatkozat díszes borítóján is. (Lásd a 28. képetíf9

A zalai pecsét köriratának megváltoztatásában, és Zala vármegye erre vonatkozó, fent idézett határozatainak elfogadtatásában kezdeményező, meghatározó szerepe lehetett Deák Ferencnek, aki Kossuth Lajoshoz intézett, Kehidán, 1836. december 31-én írni kezdett, és Zalaegerszegen, 1837. január 25-én befejezett levelében így foglalta össze az ez ügyben addig történteket: „Megyénk a pecsétet még júliusi gyűlésében magyar körírással rendelé készíttetni, s a helytartótanácsot megkérte, hogy mivel 1837. esztendőnek kezdetétől fogva ezen magyar körírású pecséttel fog élni, ezt köztudomás végett országszerte hirdesse ki. Azonban a helytartótanács válaszul ezen idezárt inté86 ZML Főadószedői számadások iratmellékletei. 1837. V. írószerekre tett költségek, 267. sz.

87 GM Tgy. Ltsz: 81.65.1. Vő. Központok a Zala mentén 166. p. 38. tétel. A pecsétnyomó fényképét közli: Zala megye történelmi olvasókönyve. Helytörténeti szöveggyűjtemény. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1996. 426. p. (44. kép), Ezer év. Zala megye históriája. (Szerk. Virrasztó Zsolt, Molnár András) Zalaegerszeg, 2009. 38. p. A pecsét leírását és címerének színes rekonstrukcióját a MÓL pecsétgyűjteményében lévő festmény (MOL V 5. 27. d. 61. t. Zala megye pecsétjei) alapján közli: Csáky Imre 1995. 144. p., vö. Vitek Gábor 2009. 92. p.

88 Vö. Halász Imre 1982/a. 528. p., Halász Imre 1982/b. 197. p., Halász Imre 2000. 350. p.

89BTM KM Nyomtatványtár. Ltsz. 29.837. A Zala megyei izraeliták hálairata, 1840. 1. p.

27