A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
Forrásbázis Jelen forrásgyűjtemény a muraközi uradalom történetének 1638 és 1770 közötti időszakát mutatja be a források tükrében. A kezdő dokumentum Zrínyi Miklós és Péter vagyonmegosztási okmánya. Különös jelentőséggel bír, hogy a legelső irat, egyben oklevél is, a Zrínyiek birtokosztályára vonatkozik, amelyet III. Ferdi- nánd 1638. június 19-én rendelt el, ekkor ui. még senki sem sejtette, hogy a két főúr Péter és Miklós hatalmas öröksége egy emberöltő múlva már kamarai kezelésben lesz. Az iratok lelőhelye is jelzi, hogy ez az uradalom mennyire össze volt kötve a magyarországi, közép-európai köztörténettel, hiszen jórészük kamarai provenienciájú, ami a Zrínyiek, de főként Z. Péter szerencsétlen politikai szereplésének következménye. A feltáró munka során tudomásul kellett venni: amíg egyes időszakok nagyon jól reprezentáltak, más időintervallumban komoly hiányokkal számolhatunk. A bécsi közgyűjteményekben és a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Concrip- tiones sorozatában - érthető módon - elsősorban az 1670-es kamarai kezelésbe vételt követően, majd a zálogolások és adományozások kapcsán keletkezett becsük és összeírások találhatók meg nagy számban, egészen a század végéig. Az uradalom Althan kézre kerülésével megszűnt az ilyen jellegű forrásokat produkáló központi figyelem. Az Althan családnak a Benyovszky család iratai között fennmaradt töredék levéltára mindössze 46 oldal.48 A MÓL Urbaria et Conscriptiones állaga sem tartalmaz összeírásokat az Althan korszakra vonatkozóan, a Zala Megyei Levéltárban található dikális összeírások sora pedig 1770-el indul. A Festetics család levéltárában találhatók ugyan olyan iratok, amelyek az 1795 előtti időszakra vonatkoznak, de a korszak gazdaság- és birtoktörténete csak az országos összeírások, illetve az úrbérrendezéshez kapcsolódó források alapján kutatható. Ez utóbbiak jelentős részben már közlésre, illetve feldolgozásra kerültek Horváth Zita munkájaként.49 A kötet időhatárainak kijelölését tehát jelentős mértékben a forrásadottságok határozták meg. Mivel az 1715. évi összeírás digitalizált változata széles körben hozzáférhető,50 ezért helyette az 1720. évi összeírásból került kiemelésre Csáktornya, Perlak, Nedelic, Ráckanizsa és Légrád helységek összeírása. Érdemes lenne az 1720. évi országos összeírás egész uradalomra vonatkozó anyagát közzétenni, ez azonban önálló kötetre való irat együttest jelent, jelen kötet kereteit ez szétfeszítené. A kötetben olyan forrástípusok bemutatására törekedtünk, amelyek a fontos és eddig kevésbé feltárt közigazgatás- és birtoklástörténeti nóvumokon túl az ura48 MOL, P 47.11. csomó/29. (Új jelzet: 17. csomó/30.) Benyovszky család levéltára. Rokon és idegen családok iratai. Althann család levéltára, 1719-1856.1-46. p. 49 Az úrbérrendezéskor a Muraköz már önálló járása volt Zala megyének. Horváth Zita 2006/b. 50 Az 1715. évi országos adóösszeírás. DVD ROM. Szerk. H. Németh István. Bp., Arcanum, 2004. 32
