A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
templomocskája megvagyon. A lakosok mindnyájon horvátok és katolikusok. Igen buzgó népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölesről az ember köztök nem hall, szorgalmatos földmívelő emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] segít, hogy a fuvarozásokkal magoknak igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiúméba, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő várasokba mennek, különösön kereskedésbeli portékákat vivén. Lovaik igen jók és erősek vágynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy gróf Althán, a mostaniaknak nagyatyjok, maga ménest tartván, spanyol fajtát szaporított, és ilyent a parasztok által is szaparíttatott, mely szerint a muraközi lovakat spanyol fajtának lehetne jobbrészint mondani. A marhák itt olyanok, mint Baranya és Somogy vármegyében, azaz kisebb neműek; a sertések is hasonlók. A marhaökonómiát itten űzik, és kereskednek is magok között véle, azonban külső com- merciumok vélek nincsen, mert itt a határok kicsinyek lévén, a legelő kevés, és oly sok marhát nem lehet tartani. Juhokat itt éppen nem tartanak a parasztok, ezt is nyilván a legelő szűk léte miatt. A Muraköznek Styriával határos része hegyes lévén, ebben igen jóféle bor terem, melyet a magyarországi borok között a legjobbak közül valónak tartanak: a határos óstriai tartományokban is igen nagy kelete van az insulaner nevezet alatt. "20 A Muraköz idővel Zala megye egyik járásává vált, a 17. század 40-es éveitől a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek külön muraközi szolgabíró és esküdt választásáról tudósítanak. A vidék a megye más területeivel összevetve viszonylag jó állapotban vészelte át a török háborúk időszakát, veszteségei ellenére népsűrűsége magasabb volt a megyei átlagnál. így Zala a 18. század elején a rá kirótt adóteher minél nagyobb részét igyekezett a Muraközre hárítani. 1714. június 17-én született megegyezés arról, hogy a jövőben a megyét érintő adóteher 1/5-ét kell kiállítania. A quintalitás elvét ezt követően még hosszú évtizedeken keresztül alkalmazták. Az adókivetést a megye tisztviselői végezték, a behajtást azonban 1750-ig az uradalmak maguk intézték.21 Területe az első világháborút követő békeszerződések értelmében 1920-ban Magyarország határain kívülre került, néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével ma Horvátországhoz tartozik. Az uradalom birtoklástörténete A Muraköz területének csaknem egésze a muraközinek, majd a 18. századtól központjáról egyre gyakrabban Csáktornyáinak is nevezett uradalom fennhatósága alá tartozott. Az 1720-as összeírás mindössze néhány kisebb nemesi birtokost említ meg mellette. Kiterjedését, jövedelmezőségét és birtokosait tekintetbe véve története megyei és országos szinten is érdeklődésre tarthat számot. Birtokosai 20 Teleki 1993. Teleki Domokos 1795-ben járt a Muraközben. Turbuly 1986.269-270., illetve Turbuly 2000. 25-30. 14
