A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
gyakran Zala főispáni tisztét is betöltötték.22 A 11. század folyamán osztrák kézre jutott, egészen a 13. század második feléig a güssingi grófok birtokolták. Károly Róbert 4000 gira ezüst árán váltotta vissza, majd rövidesen Lackfi István és örökösei kezére került. 1397-ben a Lackfiak hűtlensége miatt újra a király, Zsigmond birtoka, majd Széchényi Frank és Simon rövid zálog címén történő birtoklását követően23 a 15. század elején 48.000 arany forintért a Ciliéi grófok vették zálogba, majd kapták tulajdonul. Kihalásukat követően Mátyás király visszaszerezte, majd kincstartójának, Ernuszt (Hampó) Jánosnak adományozta. Ernuszt Gáspár 1541-ben utód nélkül halt el. Az uradalmat özvegyének apja, Keglevich Péter horvát bán ragadta magához. Az üggyel még az 1542. évi országgyűlés 43. cikkelye is foglalkozott, kötelezve Keglevichet a birtok két hónapon belüli kiadására. Ferdinánd 1546-ban az időközben horvát bánná kinevezett Zrínyi Miklóst bízta meg Keglevich eltávolításával az Ernuszt örökségből. Mivel Zrínyi báni beiktatása, 1542 vége óta maga viselte a báni bandérium, 400 lovas tartásának költségeit, s mivel a korábbi évek hatalmi játszmáiban jelenős érdemeket szerzett Ferdinánd szolgálatában, többek között Katzianer János meggyilkolásával, rövidesen a Muraköz törvényes urának mondhatta magát.24 Az 1549-es összeírás új birtokosként tüntette fel, akinek 94 helységben 743 portája volt.25 1638-ban a Zrínyi vagyon - így a Muraközi uradalom is - felosztásra került a két testvér, Zrínyi Miklós és öccse, Péter között.26 Központja, Zrínyi Miklós székhelye, Csáktornya volt. A költő 1664-ben bekövetkezett halálát követően öccse minél nagyobb részt próbált kiragadni az özvegy és fiatal unokaöccse fennhatósága alól, Csáktornya is az ő kezére került. Új szerzeményeit azonban csak rövid ideig élvezhette. Mint a Wesselényi- féle összeesküvés egyik fő szervezőjét 1670-ben elfogták, fej- és jószágvesztésre ítélték, majd 1671. április végén kivégezték. Javait összeírták, elkobozták, kamarai kezelésbe kerültek. Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak 1691-ben bekövetkezett halála után pedig az ő vagyonrésze is a stájer (gráci) kamara kezelésébe, majd zálogbirtokosok kezére került. 1695-1709 között Marchio de Prie bírta, 1715-1719 között Chikulini János bérelte az 1720-as eladományozásig. 1720-ban az uradalmat III. Károly kegyence, a birodalmi elithez tartozó Althan János27 gróf kapta meg adományként. Az új szerzeményt csak rövid ideig élvezhette, egy évvel később, 1721-ben elhunyt. Kiskorú fia, Mihály János a korábbi főispán, Esterházy 221593-1625 között Zrínyi György és Miklós, 1644-1664 között Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, 1683-1691 között fia, Zrínyi Ádám, 1721-1785 között Althan Mihály János és Mihály József, majd 1790- 1824 között Althan Mihály János és Ferenc. 22 N. Kiss 1991.11—13. 24 Salamon 1865. VII. fej. 347-362. 25 Maksay 1990. 929-1010. 26 N. Kiss 1983. 340. A birtokfelosztó iratot közli kötetünk: 1. számú irat. 27 A család nevét Althannként is írják. Mi a Molnár András szerkesztette kötet (Molnár 2000.) gyakorlatát követve a család nevét egy n-el írjuk. 15