A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)

Bevezető

nálta a Muraköz 1638-ból fennmaradt urbáriumának,13 valamint az 1720-as regni- coláris összeírásnak az adatait is. A Monumenta Zrínyiana latin nyelvű forrásokat közöl, lábjegyzetei is latin nyelvűek. A bevezetők németül íródtak. N. Kiss István további két muraközi témájú tanulmányt publikált: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek Muraközi uradalmában, valamint A Muraközi uradalom mezővárosai címmel.14

Ugyancsak értékes forrásokat közölt a Zrínyi javakra, köztük a Muraközre vonatkozóan Rajka Modrié az 1672-73-as évekből, bevezető tanulmánya azonban kevésbé alapos. Legfőbb hiányossága, hogy nem adta meg a források levéltári jelzetét.15 A Monumenta Zrínyiana szerzői Modric több forrását beazonosították és publikálták. Feltétlenül meg kell említenünk Zrínyi Károly Csáktornyáról szóló monográfiáját, amely tulajdonképpen az egyetlen, témánkra vonatkozó önálló feldolgozás,16 valamint Gönczi Ferenc Muraköz és népe című kötetét.17 Munkánk során nagy segítséget jelentett, hogy támaszkodhattunk Maksay Ferenc, valamint a Felhő Ibolya szerkesztette kötet adataira, amelynek vonatkozó történeti fejezetét Búzási János írta.18

Az uradalom földrajzi, közigazgatási helyzete

A Muraköz, amelyet németül Murinsel, latinul Insula, Insula Muraköz, horvátul Međimurje néven emlegettek, földrajzi fogalomként a Mura és a Dráva folyók, valamint a történeti Magyarország és Stájerország között fekvő, egykor Zala megyéhez tartozó területet jelenti. Nagyságát 1809-ben 16 négyzetmérföldnyinek jelölte Schwartner statisztikája, amit N. Kiss István 881,136 km2-re számolt át.19 Napjainkban az interneten elérhető források 730-750 km2 közötti nagyságot jelölnek. Lakossága horvát, kisebb számban szlovén és magyar volt. Teleki Domokos 1796-ban, Bécsben megjelent útleírásában a következőképpen írt erről a vidékről: „Az a része Szála vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria határában fekszik, Muraköznek neveztetik, és egy különös vármegye járását teszi. E[z] valóban szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll, a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk számosok, és egyik a máshoz igen közel esik. Nagy is a népessége ennek a szigetnek, mert tizenhat mérföld a kiterjedése, és mégis negyvenhatezer lakja; a helységek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyobbára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön

13 MOL NRA 1445/7.

14 N. Kiss 1983., valamint N. Kiss 1995.

15 Modric 1974.

16 Zrínyi 1905.

17 Gönczi 1895.

i» Maksay 1990., illetve Felhő 1970. 362-371.

19Schwartner 1809. Tom. I. 336.; N. Kiss 1991.13.

13