A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)

Bevezető

ság- és társadalomtörténet felé.61894-ben Tagányi Károly kezdeményezésére indult útjára a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, amelynek egyik szerkesztője is volt. Az 1906-ban megszűnt folyóiratban, amelynek legnagyobb érdeme, hogy ráirányította a figyelmet a gazdaságtörténet fontosságára, a szerkesztő Tagányi mellett rendszeresen publikált többek között Acsády Ignác és Takáts Sándor is.

A két világháború közötti időszakból Domanovszky Sándor és a körülötte szerveződő kutatói kör munkájának köszönhetően kialakult egy „uradalomtörté- neti iskola", amelynek célja az ország jelentősebb uradalmainak monografikus feldolgozása volt. Vállalkozásuk keretében több értékes munka jelent meg.7 Az 1945 utáni történetírás bővelkedik a jobbágyság történetét feldolgozó munkákban, de az uradalomtörténet nem volt jellemző, illetve az uradalomtörténeti források kiadása néhány kivételtől eltekintve még váratott magára.8 Az uradalomtörténeti kutatások az 1980-as évektől kaptak új lendületet. A teljesség igénye nélkül említhetjük meg Fülöp Éva Mária, Papp Klára, Kaposi Zoltán,9 Kenyeres István, Szirácsik Éva, Dóka Klára munkásságát.10 11

Szakirodalmi előzmények, Muraköz története

A Muraközről ez ideig nem sok munka jelent meg, annyiban keltette fel a történetírók figyelmét, amennyiben a Zrínyi család birtokaként szerepet játszott Magyarország kora újkori történetében.11 A kutatásunk tárgyára vonatkozó eddig megjelent legjelentősebb munka, illetve forráspublikáció a Monumenta Zrínyia- na.12 Az első kötetben, amelynek szerkesztője R. Várkonyi Ágnes volt, Zimányi Vera adott közre a tengermelléki birtokokra vonatkozó forrásokat. A második kötetben Zimányi Vera szerkesztésében N. Kiss István publikálta a Muraközi és a Bosjakoi uradalom forrásait. Előbbire vonatkozóan összesen 16 dokumentumot és egy térképet adott közre, valamennyit a bécsi Haus-Hof und Statsarchiv Ungarische Akten, Spezialia, Zrínyische Akten 307. csomójából, illetve a MOL E 156. Urbaria et Conscriptiones iratsorozatából. A szerző az addig megjelent német és horvát nyelvű szakirodalom eredményeit is felhasználva rendkívül részletes és alapos bevezető tanulmányokat közölt a Muraközi uradalomról, gazdálkodásáról, a parasztság helyzetéről és az uradalom katonai-védelmi rendszeréről. Az 1672 és 1720 közötti időszakból közölt forrásokat, a tanulmányokban azonban felhasz6 Thallóczy 1879.

7 Például: Csapody 1933.; Wellman 1933.

s Szabad 1957.

9 Fülöp 1994.; Papp 1998.; Kaposi 2000.

10 Kenyeres 2002.; Szirácsik 2005.; Dóka 2002.

11 Például: Széchy 1896-1902.; Pauler 1876.; Klaniczay 1964.; Perjés 2002.; Bene-Hausner 1997.

12 Monumenta 1991.

12