A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
BEVEZETŐ1 Szakirodalmi előzmények, uradalomtörténet A földesúr birtokainak igazgatási és gazdálkodási egysége, az uradalom, már a 13-15. századra kialakult Magyarországon, jelezve a földesúri tulajdon megszilárdulását és folyamatos terjeszkedését. Ez a folyamat a jogilag egységes jobbágyosztály kialakulásával járt együtt.1 21848-ban felszabadították a jobbágyságot, de a földesúri üzem 1945-ig létezett, ezért a paraszti és nemesi társadalom kutatása elképzelhetetlen az uradalmak történetének, az igazgatásuk során keletkezett iratoknak a vizsgálata nélkül. Magyarországon hosszú időn keresztül a történetírás egyet jelentett a politikatörténettel, ugyanakkor mindig voltak olyan történetírók, akik felismerték a gazdaság- és társadalomtörténet fontosságát. Az agrártörténet-kutatás kezdetei a 18. századig, Bél Mátyás munkásságáig nyúlnak vissza, aki szakított a hagyományos politikai megközelítéssel, tág teret szentelt a gazdasági viszonyok elemzésének, és külön tanulmányt írt Magyarország mezőgazdaságáról.3 A18-19. század fordulójáról Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely nevét kell megemlíteni, akik feltehetőleg a felvilágosodás tanainak szellemében foglalkoztak a parasztság életével.4 Phaler Károly a mezőgazdaság történetét és ezáltal a parasztság történetét írta meg Jus Georgicum című latin nyelvű művében, amelyet Keszthelyen adtak ki 1820-ban. A reformkorban Horváth Mihály szorgalmazta a néppel való foglalatosságot: „Ha pedig így áll honunk political története, mi még is egyedül foglalta el a régi történet- s évkönyvírókat, mit lehet, mit kell mondanunk az ipar és kereskedés történetéről, miután az írók a trónváltozások és országszerződések, háborúk és békekötések s más nagyszerű és nem nagyszerű, de lármás események írásával elfoglalván, figyelemre is alig méltatták a népi élet csöndes körét..."5 A reformkort követően ismét a politika- történet uralta a történetírást, maga Horváth Mihály is felhagyott a gazdasági kérdések vizsgálatával. Változást a 19. század utolsó két évtizede hozott. Wenzel Gusztáv megírta 1887-ben Magyarország mezőgazdaságának történetét, majd megjelent Thallóczy Lajos munkája, ami újabb kitörési pontot jelentett a politikatörténetből a gazda1A kutatási téma megvalósulását az OTKA T 46069 TRT számú pályázati támogatása tette lehetővé. Ezért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani. 2 Lásd erről: Bolla 1998. 3 Bél 1735-1742.; Bél 1984. 4Tessedik-Berzeviczy 1979. 5 Horváth Mihály 1841. 11
