Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848
Kiss Zsuzsanna: ZALAI DIÁKOK A GYŐRI KIRÁLYI JOGAKADÉMIÁN 1800-1848 Az intézményes, önálló iskolai keretekkel bíró jogi iskolák, vagyis az önálló jogakadémiák kialakulása a 18. században indult meg, miközben ezek mellett az egyes főiskolákon természetesen továbbra is működtek jogi tanszékek. A jogakadémiák működésének hivatalos jogi keretét a Ratio educationis adta volna meg, a protestáns egyházak azonban nem fogadták el az abban foglalt specializált tanrendet, amely értelmében az akadémiák az ifjak állami szolgálatra történő kiképzését szolgálták volna. Ezt a felekezeti iskolák nem fogadhatták el, hiszen hallgatóik elsősorban nem központi állami, hanem egyéb jogi pályákra kerültek. így a Ratio educationis szabályozása nyomán megkettőződött az akadémiai jogi iskolák rendje. Ettől fogva kettészakadt a jogakadémiák köre, az ún. állami jogakadémiákra és a felekezeti jogakadémiákra. A 19. század első harmadában a református egyház működtette a debreceni, a sárospataki, a kecskeméti és a pápai jogakadémiát, az evangélikusok a soproni, az eperjesi és a pozsonyi joglíceumokat. A katolikus egyház az egri mellett megnyitotta pécsi akadémiáját is, amelyeket a kormányzat államiként fogadott el. Állami jogakadémia volt a Ratio értelmében a nagyszombati, a győri, a kassai és a nagyváradi jogakadémia.1 A Győri Jogakadémia eredetileg 1745-ben, jezsuita akadémiaként kezdte meg a működését két hittudományi tanfolyammal, majd megkapta a királyi akadémia rangot, s ilyenként 1776. november 7-én nyitotta meg a kapuit.21784-ben a hittudományi tanfolyam megszűnt az akadémián, s azt két év bölcseleti és két év jogi tanfolyam váltotta fel. II. József 1784. évi közoktatásügyre vonatkozó rendelete a korábbi kilenc tankerületet ötre vonta össze (Kassa, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Zágráb), s a rendelet értelmében csak e tankerületek központjaiban működhettek akadémiák. Ezért a Győri Királyi Akadémia Pécsre került át, s 1785-1802 között ott működött.3 A jogakadémiák a jogtanítás speciális intézményeiként a gimnáziumok és az egyetem közötti átmeneti fokozatot képviselték, s II. József rendelete megszabta azt is, hogy a jogakadémiai tanfolyamok elvégzése milyen állások betöltésére jogosít. Ennek értelmében a két bölcseleti év elvégzése a papi, a jogi és az orvosi pálya kivételével bármilyen értelmiségi pályára utat nyitott. A böl1 Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák. In: Győri tanulmányok 20. Győr, 1998. 7-17. p. 2 Németh Ambrus: A Győri Tudomány-Akadémia története. I. köt. Győr, 1897.10. p. 3 Lengyel Alfréd: A Pécsi Királyi Akadémia története: 1785-1802. In: A pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1967. 261-285. p. 86
