Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848

cseleti éveket követő további két év, vagyis a jogi tanfolyam pedig az udvari állások betöltésére, a kamarai és a harmincad-vámhivatali adminisztrátori posztra, segédtiszti és jegyzői állásokra, a megyéknél alispáni, jegyzői, ügyészségi és a járásbírósági állásokra adott képesítést. Befejezett jogi tanulmányok nélkül senki sem tölthetett be joggyakorlói pozíciót az udvari, az országos, a közigazgatási és a megyei hivatalokban.4

Az Akadémia zalai diákjaira vonatkozó adatok közzététele során az összehasonlíthatóság kedvéért igyekszem figyelembe venni a korábbi hasonló munkák szempontjait. Dominkovits Péter a Vas megyei hallgatókról,5 Polgár Tamás pedig a somogyiakról6 adott átfogó elemzést a 19. század első felére nézve. Jelen adattár a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában megtalálható iratanyag alapján készült.7 A korábbi - vasi és somogyi diákságra vonatkozó - kutatásokhoz képest jelen adattár a Győri Királyi Akadémia hallgatói összeírásai mellett a Győri Tankerületi Főigazgatóság iratait is felhasználva készült, s ennek köszönhetően magában foglalja az 1815-1840 közötti időszak hallgatóit is. Ugyanakkor a korábbi adattárakhoz hasonlóan a zalaiakra vonatkozóan is a következő adatokat vettem fel: a hallgató nevét,8 a származási helyet (amely valójában gyakran az aktuális lakóhelyet jelöli), a vallási adatokat, valamint az elvégzett iskolákra vonatkozó információkat. Közlöm továbbá a szülők jogi státuszára (nemes, nemtelen, jobbágy, polgár) vonatkozó - a somogyihoz képest erősen hiányos - adatokat, ugyanakkor - tudatában az így keletkező veszteségnek - lemondtam a szülők/ gondviselők foglalkozásának feldolgozásától, ez utóbbi adatok ugyanis még hiányosabban és meglehetősen következetlenül állnak rendelkezésre. Az adatok pontosságával kapcsolatban természetesen a felvételre került változók esetében is számos kétség merül fel, ezek azonban gondos mérlegeléssel többé-kevésbé orvosolhatónak bizonyultak. Ennek fényében - és az elemzés megkönnyítése céljával - megtartottam a diákok életkorára vonatkozó adatokat. Ahogyan az adattárból látható, ezek is sokszor pontatlanok vagy megbízhatatlanok, mégis segít4 Németh Ambrus: A Győri Tudomány-Akadémia története II. köt. Győr, 1899.19. p.

5 Dominkovits Péter: Vas megyei diákok a Győri Királyi Jogakadémián a XIX. század első felében. In: Vasmegyei levéltári füzetek 6. Szombathely, 1993. 229-238. p.

6 Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között. In: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 2001.121-136. p.

7 Az 1800-1815, illetve az 1844-1848 közötti időszakra vonatkozóan: A Győri Királyi Akadémia (Jogakadémia) iratai. Hallgatók összeírásai és érdemjegy értesítői (Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltára - a továbbiakban GyMSMGyL - VIII. 1.) szerint, az 1815-1840 közötti időszakra vonatkozóan pedig: A Győri Tankerületi Főigazgatóság iratai. A hallgatók összeírásai és érdemjegy értesítői alapján (GyMSMGyL VI. 501.144-147. csomó).

8 Bizonyos esetekben természetesen döntést kellett hozni arról, hogy melyik írásmódot rögzítsem. Legtöbbször a vezetéknév végi -y vagy -i váltakozása jelentett problémát, de előfordult olyan eset is, mint például a végül Hochreiter Gábor néven rögzített diák esetében, ahol a vezetéknév írásmódja jelentősen különböző formákban szerepelt (ez esetben pl. Hochreister és Hochenritter formában is).

87