Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
Hol szenvedélyes magyarságtudatukat, hol csak keserűségüket és leendő hálájukat hangoztatták. Általában a családfők írták a levelet, de a háborús viszonyokban gyakran az otthonmaradt (vagy már özveggyé vált) asszonyok is tollat ragadtak. Vannak olyan levelek, melyeken a szöveg és az aláírás betűi feltűnő különbséget mutatnak, ebből következtethetünk arra is, hogy az írástudatlan emberek helyett mások fogalmazták meg a kérvényeket. Voltak, akik pontosan tájékozódtak a kedvező elbírálás szempontjairól, s levelüket erre kiélezve fogalmazták, ahogy az alábbi példa mutatja: „Kérelmem alátámasztására bátor vagyok a következő indokokat felhozni: a, 37 éves, nős római katolikus vallású magyar állampolgár, mezőgazdasági munkás vagyok, részt vettem a felvidéki és erdélyi dicsőséges bevonuláson. b, Öt apró gyermeknek vagyok édesapja, akik közül a legidősebb 13 éves, míg a legkisebb 6 hónapos. c, Büntetlen előéletű vagyok, s mint ilyen régóta tagja az önkéntes tűzoltó egyesületnek és mint kisegítő mezőőr több ízben voltam a felletteim megelégedésére alkalmazva."66 Ez a levél kiválóan foglalja össze az ONCSA kívánatos szempontjait. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a pályázóknak legalább négy 18 éven aluli gyermekkel kellett rendelkezniük. Kérelmet olyan családok is benyújtottak, akiknél nem volt négy gyermek, vagy az egyik már elmúlt 18 éves. Sok pályázó nemcsak a szűk családjával élt közös háztartásban, hanem anyósa, apósa vagy testvérei családjával. Környezettanulmány minden családról készült. Ezek a családlátogatások szinte mindenre kiterjedő felmérések voltak, magán a kitöltendő íven, a családgondozási törzslapon sok szempont szerepelt. Az általános személyes adatok (név, lakhely, vallás, foglalkozás stb.) rákérdeztek az illető egészségi állapotára, az elszegényedés okára (amire gyakran nem lehetett megfelelően válaszolni, mert a családok túlnyomó többsége már eleve szegénysorba született) arra, hogy volt-e büntetve. Külön, nagyon részletesen felmérték a pályázók lakásviszonyait. A mindenre kiterjedő felmérést (kérvényező, lakóház, tetőzet, lakás, konyha, a lakás állapota, fekvőhelyek száma, kút, árnyékszék stb.) úgy tudták egyszerűen végezni, hogy a szociális gondozónak a felsorolt jelzők közül csak a megfelelőt kellett aláhúznia. (Például: lakás állapota: száraz, nedves, világos, sötét, tágas, szűk, tiszta, piszkos, rendes, rendetlen, szellőzött, nem szellőzött) Az utolsó rubrika tartalmazta a szociális gondozó személyes benyomását, véleményét, ami esetenként sokat számított az elbírálásnál. Ezen személyes megjegyzések felépítése is valamiféle tudatos struktúrát takar. Mindig a pályázó - általá66ZML Zalaegerszeg Város Polgármesterének Iratai 10631/1945. 396