Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
sőbbi módszeres családgondozási munka alapja lehetett volna. Az 1941-es nép- számlálás első kísérletként a négy- és többgyermekes családok adatait külön írta össze, lakásgyűjtőívek segítségével, amelyeken a család legfontosabb népesedési és foglalkozási adatait is feltüntették. Az adatok összeírása Budapestre nem terjedt ki, a főváros eltérő adatgyűjtési rendszere miatt. így az Alap ott nem is végzett számottevő munkát. Az összeírás komoly hiányossága, hogy azok a gyermekek illetve családtagok, akik az összeírás idején nem tartózkodtak otthon (iskolában, munkában vagy éppen a hadseregben voltak), kiestek az adatgyűjtés köréből. Az adatgyűjtés eredményeit a következő táblázat foglalja össze:16 A sokgyermekes A megélhetésben veszélyeztetett családok együtt élő gyermekek családok együtt élő gyermekek a, falvak 339 858 1 660 632 286 933 1 401 319 b, törvényhatósági jogú városok 26166 127 846 21 426 104 602 c, megyei városok 36 284 177118 24 335 119101 Magyarország összesen 402 308 1 965 596 332 694 1 625 022 A sokgyermekes családoknak tehát 85%-a élt a falvakban, 9%-a megyei városokban és 6%-a a törvényhatósági jogú városokban. Nemcsak településtípusonként, megyénkként is eltéréseket mutatott a sok- gyermekes és a megélhetésében veszélyeztetett családok aránya. Népességéhez viszonyítva aránylag a legtöbb sokgyermekes család az északi vármegyékben (Bereg, Bihar, Szabolcs), valamint a nyugati végeken, Vas és Zala megyékben élt. A lakáshelyzetet tekintve mind a sokgyermekes, mind a veszélyeztetett családok túlnyomó többsége saját házzal rendelkezett. A tulajdonjogi értelemben vett ház azonban legnagyobbrészt tarthatatlan lakásviszonyokat takart. Erről árulkodik a harmincas évek lakásstatisztikája, az alapozás és szigetelés nélküli, vályog és sárfalú házak tömege. A számadatok összevetéséből következik, hogy a 332 694 veszélyeztetett család közül 215 812 rendelkezett háztulajdonnal, 116 882 nem. Ez a több mint százezernyi család volt elvben az ONCSA lakáspolitikai intézkedéseinek alanya. 16 16 Hollós István adatai alapján, Hollós István: Magyarország sokgyermekes családjai. Nép- és Csa- ládvédelem, III./12., 1943 december, 452. p. 380
