Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
mi alkalmazottak voltak. Az ellenőrzést megkönnyítette a telepszerű építkezés és az egységes épülettípusok használata.12 Az Alap munkájának megszervezésében kezdetben részt vettek azok, akik az 1939 februárjában tartott pécsi szociálpolitikai értekezleten szerepet játszottak, elsősorban a pécsi polgármester Esztergár Lajos és Bonczos Miklós, a korábbi ár- vízvédelmi kormánybiztos. A szerveződő ONCSA felépítésére az országos bel- és külpolitikai események is hatással voltak. A jugoszláviai bevonulás után a belpolitikai helyzetben további jobbratolódás következett be. 1941-ben személyi változások történtek. Esztergár Lajos májusban lemondott államtitkári tisztéről, majd utódát Bonczos Miklóst is leváltották, s a pozíciót végül Kádár Levente foglalta el. Az akció tevékenységének súlypontja a házhelyek és a házak juttatása felé tolódott el, a kishaszonbérletek, földvásárlások alárendelt szerepet játszottak. A bécsi döntések során visszacsatolt területekkel a korábbi szociális problémákhoz újak járultak. Megnőtt a szociális segítségre szorulók tömege, a földnélküli mező- gazdasági népesség száma, újra jelentőssé vált a nemzetiségi lakosság arányszáma. Nem nőttek azonban lényegesen a szociális program megvalósításához szükséges erőforrások, sőt e forrásokat a német gazdasági követelések egyre jobban megnyirbálták. 1942 márciusában, a Kállay kormány felléptekor tovább súlyosbodott a közellátási helyzet. 1941-ben és 1942-ben újra árvíz pusztított, további lakások tönkremenetelét okozva. Más kislakás-építési szervezet híján, a házak helyreállítását az ONCSA építőszerveire bízták, ezzel csökkentve a családvédelmi célú építkezésekre szánt kapacitást. Építkezéseket indítottak meg a visszacsatolt területeken is. A hadigazdaság előretörésével megnehezültek az ONCSA működésének feltételei. Megnőtt az építőanyagokkal szembeni kereslet és az építőanyagok ára. A hadiipar fellendülése gyakorlatilag megszüntette ugyan az ipari munkanélküliséget, de a reálbérek 1943-ban az 1939-es szinthez képes 20%-kal csökkentek. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság helyzete romlott. A lakásépítési ütem az 1941-42-es évekéhez képest az egész országban visszaesett. Az ONCSA építkezések üteme nem változott, tehát az összes lakásépítkezések nagyobb hányadát tette ki.13 1944 márciusa, a német megszállás után a gazdasági erőforrások további részét kötötték le a német követelések, többek között megkezdődött az építőanyagok kiszállítása az országból. Egyre nehezebb lett az építkezések anyagellátása, áttértek az elmaradott, vasútvonalaktól távoli kisüzemi téglagyárak termékeinek használatára, nőttek az építési költségek. 1944-ben fokozatosan szétesett az alig 12Berey Katalin: Szociálpolitikai kísérlet Magyarországon a 40-es évek elején: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap munkássága, Szociológiai Füzetek, 1981.17. p. 13 Uo. 15. p. 378
