Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen

tóság területén az Alap céljainak megvalósulása érdekében működő intézmények feladatait. E feladatkörben munkatársa hatósági vonalon a közjóléti előadó, társadalmi vonalon a szociális gondozó, gazdasági vonalon pedig a törvényhatósági közjóléti szövetkezet ügyvezető igazgatója. Az Alap szervezetének alsó fokát a főszolgabíró, illetőleg a megyei városi polgármester mellé kijelölt, külön szociális szakelőadó alkotta.4

Ehhez a hármas tagozódású szociálpolitikai szervezethez kapcsolódott minden szinten a szociális gondozás szervezete, a Zöldkereszt,5 amely a szociális adatfelvételt, a szorosabban vett szociális gondozási feladatokat látta el.6 A megsegítendő családok szociális helyzetét leíró környezettanulmányokat zöldkeresztes védőnők végezték.7

A Közjóléti Szövetkezetek gazdasági feladatok ellátására alakultak meg minden törvényhatóságban.8 A szövetkezetek elnöke a területileg illetékes alispán vagy törvényhatósági jogú város esetében a polgármester lett. A felügyelőbizottság élén a főispán állt.9

Az Alap vissza nem térítendő és visszatérülő segélyeket, valamint kölcsönöket is juttatott. Bár dolgozatunk az Alap házépítési akcióira koncentrál, fontos megjegyeznünk, hogy tevékenységük ennél jóval kiterjedtebb volt. Különösen a gyermekvédelem terén adtak tárgyi vagy pénzbeli segítséget a rászorulóknak.10

Az Alap a nyújtott juttatás visszatérítését, pénzben, munkában, vagy természetben igényelhette. A kölcsönök leghosszabb ideje ingatlan juttatásánál 30 év, ingóságoknál 10 év volt. A kölcsönadók jogában állt az ingatlanok és ingóságok állapotát bármikor ellenőrizni.11

A szervezet nagyszabású munkájának máig fennálló, néma tanúi azok a házak, amelyek a kölcsöneiből országszerte épültek. Az építkezések lebonyolítását a Belügyminisztérium műszaki osztálya intézte, az országot 11 körzetre osztva. A körzetek a vármegyék határaihoz igazodtak. 14 körzeti építési felügyelő járta az országot, egy időben 500-600 ház épülő ügyeit intézve és ellenőrizve a helyi építési vállalkozók tevékenységét is. A felügyelők építőmesteri képzettségű álla4Gayer Gyuláné: A Zöldkereszt a „produktív" szociálpolitikai koncepció része. In: Család és alkohol. Szerk. Török Tivadamé, Bp. Rákos Mezeje Szóig. Print Kft., 1991. 25. p.

5 A Zöldkeresztes Egészségügyi Szervezet 1933-ban jött létre, egészségvédelmi munkájuk az egész országra kiterjedt.

6 Gayer 1991 25. p.

7 Megyeri Anna: Az ONCSA segítő munkája Nagykanizsán 1941-1945 között. Közlemények Zala megye múzeumaiból. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 1997. (Zalai Múzeum 7.) 178. p.

8 Somogyi 1941 9. p.

9 Zalai Közlöny, 1941. szeptember 2.

10 Timon Kálmán: ONCSA házépítési akció. Magyar Építőipar, 1983/7. 431. p.

11 Kádár Levente: Nép- és Családvédelem, Az Országos Szociális Felügyelőség jelentése az 1940- 1942 évről, Állami Kiadó, Bp. 1943.14. p.

3 77