Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
területén, a futballpályától délre kialakított jeget is. Itt az ő tudomása szerint egy teniszpályára engedtek vizet. A Vizsla patak és a sínek közötti területen egy kis melegedő volt, ahol vaskályhában fűtöttek, teát árultak. Még zene is szólt, Szigya bácsi, a ZTE csősze, mindenese rakta a lemezeket, „utolsó, recsegő-ropogó lemezére is emlékszem, a «Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország» ment a legsűrűbben. Ha meghallom ezt a zenét, ma is a Szigya bácsi nagy, piros orrát látom magam előtt, meg a jeget." A MOVE pálya a Zala utca végén volt, ott is korcsolyáztak telente, zenét is adtak. 1935-ben Zala vármegye törvényhatósági bizottsága február 12-i ülésén 1000 pengő segélyt szavazott meg a MOVE Zalaegerszegi Sport Egylet részére. A közgyűlés jogosnak tartotta a kért segélyt, mert a Sportegylet „nagy anyagi áldozatok árán építette meg a vármegye egyelten modern korcsolyapályáját, és tudatában van a közgyűlés annak, hogy a korcsolyasport meghonosítása és a lehetőségek megteremtése elsőrendű egészségi és nemzetnevelési követelmény."86 1937-ben a törvényhatósági bizottság további ötszáz pengő építési segélyt szavazott meg a MOVE számára. A következőképpen indokolták döntésüket: Az egylet modern jégpályát épített, azonban az építési költségeket saját erejéből nem tudta előteremteni. Az egyletet „szociális szempontok vezetik akkor, amikor a legszegényebb néposztályok számára is hozzáférhetővé kívánja tenni a jégpálya használatát." A téli sportok kérdésének megoldása egyike a legfontosabb egészségügyi feladatoknak, zárult az indoklás.87 Dr. Schlemmer Tamás úgy emlékszik, hogy a háborút követően, „1946-ban a B-listás vasutasok csinálták ott a jeget. Ráértek szegények, hiszen munkájuk nem volt." A Zala árterében88 csak akkor lehetett korcsolyázni, ha nem volt hó, s úgy fagyott be, hogy sima lett a felülete. Németh János 1934-ben született keramikus- művész önéletírásában megemlíti, hogy a gyermekkori csatározásai, a foci színtere a Vizsla-rét volt. „Télen meg a Vizsla-patak befagyott jegén korcsolyáztunk végig, ameddig lehetett."89 Azokon a teleken több téli sportot is űzhettek városunk lakói. Amikor 1926- ban megkérdezték a gimnázium vezetőségét, hogy milyen téli sport űzésére van lehetősége az ifjúsági sportkör tagjainak, azt válaszolták: ródlizásra. 1937-ben egy kiváló, felvonóval működő szánkópályát építettek az Alsóerdőn, mely az ún. Bődy kilátótól indult az erdészlakig. A másfél kilométeres lejtőn négy perc alatt szaladt le a ródli. A pályát Seregélyes erdészmérnök tervezte, és szakértők, köztük az Országos Síszövetség kiküldöttje is megvizsgálta. A megnyitó napján 86 Zalavármegyei Hivatalos Lap 1935. 6. sz.108. 87 Uo. 1937. 24. sz. 480. p. 88 A Zala folyót 1959-60-ban szabályozták. 89 Németh 2002. 6. p. 367
