Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
szánkókkal vitték ki a közönséget az erdőhöz 20 filléres viteldíjért. A pálya napi használati díja felnőtteknek 20, diákoknak és gyerekeknek 10 fillér, a felvonó díja személyenként 5 fillér volt.90 A Göcseji Múzeumba került 1930-as években készült családi fotográfiák közül több is ábrázol a környező dombokon síelő fiatalokat. A háborút követő időszak Zóka Gyula fotográfus (született 1947-ben) elbeszélése szerint 12-14 éves volt, amikor pajtásaival rendszeresen a Zala-partra járt. „Ott töltöttük az időnk nagy részét, nyáron fürödtünk, télen korcsolyáztunk. Megesett, hogy a Zala tetején is korcsolyáztunk, az egykori Gömbös malom mellett, ez a mai Interspar területén állott egykori határőrlaktanya mögött, a Zala és a vasúti töltés közötti területen volt. A Zalán megfagyott jég alól elment a víz, legalább 10 centis levegőréteg volt a jég alatt. Száguldoztunk az egyik partról a másikra, éreztük, ahogy a jég meghajlott alattunk. Nem tudom, mi lett volna velünk, ha beszakad. A malomzsilip fölött is lehetett korcsolyázni, de módjával, csak a nagyon kemény teleken. Inkább az ártéri, kiöntött részeken száguldozhattunk biztonságosan. Korcsolyáztunk a Rákóczi utcában, az eljegesedett, letaposott hó tetején is, ami ugyan nagyon göröngyös volt. Síelni is szoktunk a Zala part környékén. Valahonnan régi, ósdi katonai síléceket szereztünk. Iszonyú hosszú volt, kanyarodni nem lehetett vele, csak csúszni." Később a Zrínyi Miklós Gimnáziumba járt, emlékei szerint 1963-64 telén a kézilabdapályát a pedellus minden este leöntötte, délutánra megfagyott, így mindig szép tükör jéggel lehetett kezdeni a délutánt, amit estére szétkorcsolyáztak. Volt zene és forró tea is. Ezt a műveletet több iskolai sportpályán is megtették a korcsolyát kedvelő tanárok, diákok. Schlemmer Tamás 1953-ban végzett az orvosi egyetemen, mint fiatal orvos. Az ő emlékei szerint a mai Csány iskola udvarán, ami eredetileg a második elemi iskolaként épült fel, volt jég, oda járt korcsolyázni, zenét is szolgáltattak. Később az udvar egy részét beépítették, s megszűnt a jég. Összegzés Zalaegerszegen a sport gyakorlása a 19. század második felében a tűzoltó egylethez, s néhány tájékozott, az egészséges életmód előnyeit felismerő értelmiségihez köthető. A korcsolyázás Zalaegerszegen nem vált versenysporttá, a 19. század utolsó harmadában, a 20. század elején az egészség megőrzése, a társasági élet, a szórakozás egyik lehetősége volt a téli időszakban. Az egyesület működése egy- egy lelkes, sportot kedvelő egyén és ismeretségi köréhez köthető, a tagság a vá90 Zalamegyei Újság 1937. 01.17.1. p. és 1937. 01.19.2. p. 368
