Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
A következő években is hiába kísérleteztek, csak 1928 szokatlan hideg telén tudták az (akkor már) ZTE pályán a teljes szezonos korcsolyaidényt biztosítani.69 A futballért rajongó zalaegerszegi fiatal iparosok, kereskedők hozták létre a Zalaegerszegi Torna Egyletet 1920-ban. A ZTE történetéről írott munka szerzője, aki a kortársak visszaemlékezésére épített, e sportegylet elődjeként a háború után, baloldali érzelmű fiatalok által megalakított Kereskedők és Iparosok Torna Egyletét nevezi meg, akik mezt és nadrágot a feloszlatott ostfiasszonyfai hadifogolytábor egykori labdarúgóinak felszereléséből szereztek, s ezért lett a színük először fekete-fehér, mert a meznek fekete gallérja volt. Cipőiket sportszerető iparosok készítették olcsón vagy adományként. 1920-ban Vadász József bőrős segéd szervezte a csapatot, s váltak rendszeressé a labdarúgó találkozók, s vették fel a Zalaegerszegi Torna Egylet nevet.70 A minisztérium azonban nem hagyta jóvá az egylet alapszabályát, mert ekkor még nem találták „közérdekűnek" megalakulását, az alapszabály elfogadására csak 1922-ben került sor.71 A ZTE-nek ekkor nem volt saját pályája, jobbára a Vizslaréten tartották mérkőzéseiket. 1921. augusztus 20-án kétezer ember szurkolt ott a ZTE és a Szombathelyi AK meccsén, bár 2:l-re kikaptak az első osztályú csapattól.72 A testedzés és a sport fontosságának társadalmi megítélését pozitív irányban lendítette az országgyűlés által jóváhagyott 1921. Lili., ún. testnevelési törvény. A Zalaegerszegi Sport Egylet 1921. július 10-én MOVE egyesületté alakult át tenisz, vívó, leánytorna és labdarúgó szakosztállyal.73 Később céllövő, vívó és közművelődési szakosztállyal is rendelkezett. A ZTE 1926-ban megkapta a város képviselőtestületétől a Jákum utca végén lévő területet, ahol kiépítette futball és teniszpályáit. Ping-pong játékosai is jelentős sikereket arattak ekkortájt.74 69 Uo. 70 50 éves a ZTE. 1920-1970. Zalaegerszeg, 1970. 3. p. 71 Zalavármegye 1922. március 5. 77 Molnár 1930.129. p. 73 Uo. Az 1926-ban létrejött, rövid ideig működő harmadik egyesület, a Törekvés tagjai a munkásosztályból rekrutálódott labdarúgók voltak. „Ésszerű sportnevelést biztosit ifjúságunknak utolsó években a Leventeegyesület. Kifogástalanul kiépített teleppel megfelelő sportfelszereléssel, hozzáértő oktatógárdával rendelkeznek. Sportot űznek a cserkészalakulatok, szorgos munkásságuk testi és lelki épségüket tökéletesíti." Molnár 1930. 129-130. p. A Zalaegerszegi Leventeegyesület 1922. végén kezdte meg működését. A három holdas területen kialakított levente sportpálya az Óla utca végén volt. Pesthy 1931. 28. p. Az állam által kötelezővé tett, egyre inkább militarizálódó Levente-mozgalom keretében zajló sporttevékenységek, továbbá az önállóan működő egyesületek, mint pl. az 1926-ban létrejött Polgári Lövész Egylet, a fürdőélet, a szélsőjobboldali, revizionista Magyar Országos Véderő Egyesület - mely a 20-as évek végétől elvesztette politikai szerepét - kebelében működő sportegyesület, valamint a ZTE bemutatása egy másik tanulmány feladata lehet. 74 Molnár 1930.129. p. 364
