Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
Sohasem lesz Egerszegnek fürdője és korcsolyapályája? - tette fel a kérdést 1924-ben a Zalavármegye munkatársa egy vezércikkben. „Korcsolyázni vágyó ifjúságunk csoportokban verődve lepi el a réteket, amerre egy-egy-kis pocsolya befagyott és bognizik vígan. Ha valahol egy vakondtúrás, egy kiálló gyökér vagy más efféle közlekedési akadály jelentkezik, ott legföljebb elvágódnak s más nem történhetik, mint hogy betörik az orrukat, eltörik a lábukat, - no de mi ez a csekélység ahhoz az örömhöz képes, amit a korcsolyázás okoz? [...] A legnagyobb jóindulattal, százfokos lokálpatriotizmussal sem mondhatjuk, hogy a Zala nagy folyó, de az bizonyos, hogy sok város örülne, ha csak ilyen vize is volna. [...] Fürdőt létesíteni, korcsolyapályát csinálni: igazán nem nagy nehézség." Születtek ígéretek arra, hogy készül mindkettő, de mindig akkor, amikor a kalendárium megakadályozta annak teljesítését. Bár fürdenek fürdő nélkül is, korcsolyáznak pálya nélkül is, de mindkettő komoly veszélyekkel jár - figyelmeztetett.75 Nem csoda, hogy a zalaegerszegi m. kir. Állami Polgári Leányiskola 1925-os rendtartása is kitért a korcsolyázásra. 27. paragrafusában megszabta, hogy a „Városon kívül a nyílt Zalában felügyelet nélkül fürödni, vagy a réteken korcsolyázni tilos. A belterületen lévő jégpálya látogatására igazgatói engedéllyel lehet menni."76 „Ezen a télen is korcsolyapálya nélkül maradunk" - írta 1927 decemberében a sajtó, fájlalva: senki nem érzi kötelességének egy pálya építését. „Mert nálunk hiányzik mindaz, ami az agyonrobotolt szellemi élet fölfrissítésére, illetve továbbfejlesztésére hivatott. A téli korcsolyázhatás is ilyen tényező." Hiányáért nem a várost vagy az egyesületeket támadta, csupán azt remélte, hogy cikkével felrázza a közvéleményt.77 Ez sikerült is, mert 1928-ban örömteli hír jelent meg: elkészült a ZTE korcsolyapályája, és „kedvező idő esetén december 23-án, ellenkező esetben csak karácsony napján nyílik meg ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal zene is lesz." Bérletet a tagoknak 12, másoknak 15, a diákok 10 pengőért vásárolhattak. A személyjegy hétköznap felnőtteknek 50, diákoknak 30 fillérbe, vasárnap és este valamivel többe került, a nézőtéri díj 20 fillér volt. Jegyeket a Pál és Indra divatáru cégnél és Hoffmann Frigyesnél válthattak.78 Az előző cég egyik tulajdonosa, Pál László nagy sportrajongó volt, lelkesen menedzselte a ZTE sportolóit, különösen a futballistákat.79 Hoffmann Frigyes egykor a ZTE atlétája volt, tagja annak a 4x100 75 Zalavármegye 1924. december 28. 76 A zalaegerszegi m. kir. állami polgári leányiskola fegyelmi és rendtartási szabályai. Kiadására a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 106/1923.sz. rendelete alapján került sor. Zalaegerszeg, 1925. 77 Zalavármegye 1927. december 18.2. p. 78 Zalamegyei Újság 1928. december 23. 3. p. 79 Kovács Károlyné adatközlése. Gyűjtőnapló, a Göcseji Múzeum adattára 2829-2005. 365
