Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
Megyeri Anna: „...ÉP LÉLEK CSAK ÉP, EGÉSZSÉGES TESTBEN LAKHATIK..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra „A vármegye ház a régi végvár területén építtetett, s az egész régi erősséget, várat, terjedelmes vizárok vette körül, melynek keleti részében jelenleg a Kaszaházára vezető út melletti kertek vannak. Az árok a mostani vármegyeház kapuja előtt nyugat felé keresztül vonult a vár alatti városrész alá, s ezt megkerülve ki- terjedett a fellebbi kertekig. Amint több öreguraktól hallottam a vármegyeházába még e század elején hidon kellett a még akkor megvolt várárkán bemenni, a hídon kívül pedig, hol most a sétatér van és a Deák szobor áll, mészárszékek is voltak. Az említettem kertek helyén a 20-as években még víz is volt, itt ott láthatott náddal, s téli időben a víz befagyván a jégen mint egerszegi iskolás gyermekek tanulótársaimmal én is élveztem a csúszkálás és csizmaszaggatás örömeit."1 Csu- tor Imre 1890-ben nyomtatásban megjelent munkájában talán az egyik legkorábbi leírását olvashatjuk a befagyott vízen űzött játéknak, bár ez nem volt az a szó mai értelmében vett sportszerű korcsolyázás. Zalaegerszeg bővelkedett vizenyős területben. A testmozgásra vágyók telente a régi időkben is felkereshették a befagyott Vizsla-patakot, a Zala folyót és ártereit. A szakszerűen kivitelezett korcsolyapálya létrehozására azonban csak a kiegyezés után került sor, amikor egyre több, különféle célokat szolgáló egyesület jött létre hazánkban, így a dualizmus korszaka Zalaegerszegen is az egyesületek virágkora. A korcsolya-egyletről szóló első sajtótudósítást 1882 novemberéből ismerjük.2 Udvardy Ignác, a polgári iskola igazgatója ugyanis ekkor vállalkozott újság kia1 Csutor Imre: Észrevételek és toldalékok Bátorfy Lajos úr „Adatok Zalamegye történetéhez" czímű munkájához, Zalaegerszeg, 1890. 70. p. Csutor Imre (1813-1891) Zala megye főjegyzője, másodalispán, majd 1872 - 1878 között a megye alispánja. 2 Hazánkban az 1860-as években kezdődött meg a korcsolyázók szervezkedése. Elsőként 1869. december 2-án, a Korona Kávéház játékszobájában alakították meg a Pesti (Budapesti) Korcsolyázó Egyletet. Földes Éva - Kun László - Kutassi Éva: A magyar testnevelés és sport története. Budapest, 1982. 521. p. Nagykanizsán már 1875-ben megalakult a korcsolya egylet, virágkorát azonban az 1890-es években élte. Mező Ferenc: Nagykanizsa sportélete. Budapest, 1929. 7- 9. p. A nagykanizsai Korcsolya Egyesület alapszabálya 1892-ből ismert Magyar Országos Levéltár K. 150,1892. VII.8. 42328 2219. Keszthelyen 1879-ben hozták létre a korcsolya és csónakázó egyletet. Bontz József: Keszthely monográfiája. Keszthely, 1896. 303. p. A Muraköz 1888. február 6-án számolt be a Csáktornyái korcsolyaegyesület januári megalakulásáról. Alapszabályuk 1892-ben kelt: MOL K 1501892. VII. 8. 4691 2215. 348
