Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
dására: ez időtől fogva közöltek részletesebb híreket a városban zajló eseményekről, melyek között kiemelkedő hírnek számított egy-egy új egyesület létrejötte. Szervezett testmozgásra már korábban is volt igény Zalaegerszegen. 1869-ben hozták létre a Zalaegerszegi Torna Egyletet, mely az Önkéntes Tűzoltó Egylettel karöltve működött. Ez a megoldás több helyen gyakorlat volt hazánkban, ugyanis a tűzoltás nehéz munkájában résztvevő férfiaknak jó testi kondíció szükségeltetett. Ez a széles társadalmi rétegekből - iparosok, kereskedők, ügyvédek, tanárok - szerveződő egyesület tagságának jó alkalmat teremtett a veszélyes helyzetekben hasznos közösségi érzés kialakítására. 1872-ben kérvényt nyújtottak be a városhoz: jelöljenek ki számukra egy tornacsarnok felépítésére alkalmas területet. Azonban a tervezett gimnázium várható költségei miatt erre nem került sor.3 A tűzoltóság 1874-ben önállósult,4 mindig jelentkeztek azonban a városban olyan ambiciózus férfiak, akik sportolásra, az összejövetelek e hasznos formájára ösztönözték társaikat.5 A Korcsolyázó Egylet és beruházásai A Korcsolyázó Egylet6 alakítása körül serénykedő ifjak 1882 novemberében az „Arany Bárány" szálló nagytermében rendeztek az egylet javára tánccal egybekötött ún. sétahangversenyt.7 A belépti díjat egy forintban szabták meg, felszólították a hölgyeket, hogy a lehető legegyszerűbb öltözetben jelenjenek meg. A rendezvényről közölt beszámoló szerint mindössze 39 jegyet tudtak eladni az akkor 8000 lakosú városban, így a mulatság jövedelme a kiadásokat sem fedezte. Bár „a hangverseny kevéssé volt [...] látogatott, de a jelenvoltak kedélye és fesztelen jó kedve azt a legsikerültebb mulatságok sorába emelte," reggel öt óráig tartott a tánc. A résztvevők között üdvözölhették az előkelő családok következő ifjú hölgytagjait: Vizy Gizellát, Csillagh Kornéliát, Saroltát és Irmát, Skublics Máriannát, Szetsődi Mariskát.8 1884 novemberében a Zalamegye újságírója úgy ítélte, hogy az egyesületre nagy szükség van, mert a testedzés segíti elűzni a téli napok egyhangúságát, le3 ZML Zalaegerszeg város közgyűlési jegyzőkönyve. (Zeg. közgy. jgyk.) 1872. július 29. 49. A zalaegerszegi gimnázium alapítására azonban csak 1895-ben került sor, épületét, bár a millennium emlékére, csupán 1897-ben adták át. 4 Degré Alajos: Zalaegerszeg megindulása a várossá fejlődése útján. In: Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Szerk. Simonffy Emil. Zalaegerszeg, 1970. 49. p. 5 Bősze Sándor kutatásai szerint 1867 és 1918 között Zalaegerszegen 58 különféle céllal létrehozott társadalmi egyesület alakult és működött hosszabb rövidebb ideig. Bősze Sándor: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere. In: Zalai történeti tanulmányok Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. (Zalai Gyűjtemény 42.) 185. p. 6 A Zalamegye korai számaiban található adatokat Németh László levéltáros gyűjtötte össze. 7 Zalamegye 1882. november 5. 8 Zalamegye 1882. november 26. 349
