Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Csomor Erzsébet: "Szegények mindig lesznek köztetek..." A zalaegerszegi Ispita első másfél évszázada

házzal szemben (a mai ERSTE Bank helyén) jelölték ki. Az építőanyag-vásárlás 1795-ben kezdődött meg: téglát a kaszaházi téglaégető kemence tulajdonosától, zalabéri Horváth Józsefnétől vásárolta a város, 1000 darabját 7 forintért, a cserépzsindely Kaszaházán illetve a kemendi uradalom téglaégetőjében készült, 1000 darabjáért 5-13 forintot fizettek. A tervbe vett építkezés nagyságrendjét jelzi, hogy 1795 és 1806 között az egerszegi fuvarosok kb. 120.000 téglát szállítottak el Kaszaházáról. Az elmondottakból jól nyomon követhető, hogy az előkészületek megtörténtek, az építkezés azonban mégsem kezdődött meg.

A végrendelkezést követő nyolcadik évben, 1798-ban a város a vármegyéhez fordult az alábbi kérelemmel: „Tekintetes Nemes Vármegye! Alább írattak aláza- tossan jelentyük, hogy Zalaegerszeghi városunkban szegény Ispitabéli koldusaink lakó házok aholy is Istent ditsérni naponként szüntelen szokták, oly romlásra s pustulásra már jutott, hogy fundamentumábul kényszerléttetünk újra föll éppétteni, amit is szükésges materialekat tellyességgel megszereztük. Könyör- günk alázatossan az Tttes N. Vrgye színe előtt, mélytóztatik irt ujjonnan föll állé- tandó Ispita Háznak föll épéttésében segítésget nyújtania és naponként kézi munkásokat az rabokbul applacidálni [jóváhagyni] és resolválni [kötelezni], amely kegyes resolutioért midőn alázatossan ell várnánk, alázatos hála adó tisztölettel holtig maradunk. Zala Egerszegh, 13-a 7bris 797. Alázatos engedelmes szolgái, Zala Egerszeghi Városi Magistratus, etzersmind Ispita Háznak gondviselője."12

A kérelem hatásosnak bizonyult, az események felgyorsultak, és 1798. szeptember 21-én az alapító neve napján tették le az Ispitaház alapkövét.13 Az alapkő mellé „vas pixisben" az ismert jezsuita szent Xavéri Szent Ferenc14 és a lengyel származású Kosztka Szaniszló15 jezsuita szerzetesek ereklyéit helyezték el, melléjük viaszból készült szentelt képet és egy négy garasos „monetát" is tettek. A ház fundamentumának kiásására, ahogy azt a városiak kérték, valóban rabokat rendeltek ki: 1800. május 10. és 15. között nyolc hajdú vigyázása mellett az egerszegi börtönben őrzött rabok végezték el ezt a munkát.

A városbírói számadáskönyvek, valamint azok számlamellékletei segítségével rekonstruálhatjuk az építkezést. Megismerjük az iparosok nevét, a mesterek javadalmazását, megtudjuk naponta hány órát, havonta hány napot dolgoztak, menynyi napidíjat kaptak, milyen anyagokat, milyen munkaeszközöket használtak stb., s nem utolsó sorban azt is, hogy kik voltak azok az asszonyok, akik főztek a kőműveseknek, culágereknek. A falakat a városban élő német kőműves mesterek húzták fel, ők napi 1 forint 30 krajcárt, segítőik, a culágerek, malterkeverők 21, a

>2Uo. No. 3667.

13 ZML V. 1601. Zalaegerszeg város régi levéltára No. 734. Protocollum 1743-1830. 415 p.

14 Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) spanyol származású jezsuita szerzetes, a jezsuita misszió megalapítója.

15 Kosztka Szaniszló (1550-1568) lengyel származású jezsuita szerzetes.

344