Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Kapiller Imre: Börtönlázadás Zalaegerszegen 1796-ban

zel valának a városhoz, nem láttának, semmitől nem tartván, sőtt hogy a deákgyerekek az mint néha megtörténni szokott, rosszul harangozának gondolván, eö a tisztelt Eöspörös úrral megállapodott".

A fenti körülmények azonban csak jó alkalmat adhattak a zendülésre, de semmiképpen sem elégséges okot. Az ok valószínű az általános börtönviszonyokban keresendő. A túlzsúfoltság, az alapvető higiénia hiánya, az alultápláltság, a kíméletlen bánásmód következtében a különböző betegségek folyamatosan tizedelték a rabokat.

Az 1796. évben csupán az egerszegi halotti anyakönyvben 42 elhunyt rabot jegyzett fel az említett öspörös úr. Jóllehet közülük 12-en a zendülés következtében hunytak el, de nélkülük is 30 a halottak száma. A következő „békés évben" 37 halottja van a börtönnek. Januárban 5, februárban 7, márciusban 11, áprilisban 5, májusban 4, júniusban 1, augusztusban 1, szeptemberben 1, novemberben és decemberben szintén 1-1. Minthogy ezekben az években az összes befogottak és elítéltek száma, 300 és 350 közt mozgott, így joggal állíthatjuk, hogy „a börtönhalandóság" elérte sőt meghaladta a 10-12 %-ot is.9

A „börtönlakók" tényleges számáról nem tudunk pontos adatokat, hisz a róluk készült esetleges kimutatások csupán az összeírás pillanatában itt található rabokat veszi számba. Számuk 1776 első félévében 104; 1782 második félévében 160,1785 első félévében 166, a másodikban 144 fő volt.10 Ha egy másik lehetséges megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy miként alakult a perbefogottak száma, akkor azt láthatjuk, hogy pl. 1790 és 1799 közti évtizedben évente átlagosan 199 fő ellen indult peres eljárás.11 Ők minden bizonnyal a börtön lakói az adott év egy szakában, vagy a teljes év alatt. Sajnálatos módon a büntetőpereket még 1905-ben kiselejtezték, így csupán a fennmaradt segédletekre szorítkozhatunk.12 Nem tudjuk, hogy a perbefogottak közül hányat engedtek szabadon és hányat marasztaltak el fogságra. így a fentebb jelzett 300-350-es szám csupán azt jelzi, hogy egy- egy év során ennyien „fordultak meg" a börtön falai közt.

Az egészségügyi állapotokra némiképp rávilágít Simonffy István egerszegi járási hites seborvos, 1796. március 14-én kelt beadványa, melyben fizetése emelését kéri. Indokai közt előadja, hogy a criminalis sedriak alkalmával neki kell a befogott férfirabokat megvizsgálni, hogy katonaságra alkalmasak-e (jelezve, hogy a kisebb bűnökért elítélteket újoncozáskor a megye előszeretettel adta át a katonaságnak), továbbá neki kell „visum repertum"-ot tennie és nyilatkoznia arról,

9 A börtönbeli elhalálozásokra lásd: Függelék I.

10 Hajdú 1985. 436. p.

11 Lásd Függelék II. Perbefogottak - börtönben meghaltak.

12 361 csomónyi iratot selejteztek ekkor ki. A kiselejtezett iratanyagok a közzétett jegyzék szerint 1698. és 1799. közti pereket tartalmazta. Zalavármegyei Hivatalos lap. III. évf. 18. szám 1905. ápr. 19. 289-369.

323