Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Közlemények Zalaegerszet történetéből - Kapiller Imre: Börtönlázadás Zalaegerszegen 1796-ban

hogy az ítélet előtt állók testi fenyítés elviselésére alkalmasak-e? Legnyomósabb érve pedig az, hogy „Már 19. esztendeje, hogy nemes vármegye tömlöcében lévő rabok mellett mindenkor későn, éjszaka is köll hozzájuk futnom, s őket orvosolnom. Esztendőn által legalább kétszáz eret is vágok a beteg rabokon, ha némelyeket oda kinn megvagdalnak, sebesen béhozván, nékem kölletik a gyógyítására előállanom. Vagy ha valamellyik keményen megcsapatik (tisztességgel szólván:) alfele kirohad, már akármi nemű kelemény rajtok támad, vagy amikor veszedelmes ragadós sebben, nyavalában, sönnyedékben vannak, egyszóval ami bajuk, vagy betegségek vannak, valóban érzékeny alkalmatosságommal, hárommal, sőt még veszedelemmel is köll gyógyíttanom." A megye a fizetésemelést megtagadja, azzal a kiegészítéssel, hogy „amidőn ragadós nyavalyák uralkodnak s a vármegye tömlöcében lévő foglyok is azokban sínlődvén ...azon esetre a rabok gyógyításában töltendő napjai 45 krajcárjával..." ki fogja fizetni.13

Ezek a tények önmagukban is elég indítékot adhattak a kezdeményezőknek. Másrészt éppen ők - mármint az Öreg börtön lakói - egyébként is többségében főbenjáró ügyben várták ítéletüket ill. a kegyelmet és úgy érezhették, hogy akciójukkal nem sokat veszthetnek.

A másik közvetett ok lehetett Koppány József porkoláb uram személyesen, aki a felügyeletére bízott rabokat, mintegy saját tulajdonaként, rabszolgaként kezelte. Erről egy, az eseményeket megelőző időből származó - tehát a zendülés által nem befolyásolt - jelentésből értesülhetünk. E szerint: „az asszonyokkal... mint nyáron mint télen mindenik munkáit feleséginek úgymint: mosásását, kender és len gerebelését, fonyását, tollfosztását, a Nemes Vármegyének kenyerin és gyertyáin végbeviteti úgy, hogy 20 másféle magához hasonló sőt fellebbvaló renden lévő asszonyoknak annyi len és kenderkötés vásznyai és annyi fosztott tollúul való párnái nem találhatnak, talán illendőbb lett volna, sőt kötelessége azt hozta magával, hogy ezen felesége részére végbeli asszonyi munkák helett felséges királyi parancsolat szerént ámbár a nagy N[eme]S vármegyének kasszájából is mindannyi gyimgyom ruhát szereztetett és azt az Ármádiánál megsebesíttetett katonáknak összetépetett volna ...

... a férfiú rabokkal ... Zala Egerszegen lévő házát minden esztendőben vagy palánkokkal, vagy árkokkal körülveteti, ottlevő kertjét kapáltatja, öszvegyűjtött trágyáját szekerekre rakatja, de még a vármegye házában öszvegyűjtött moslékot is nem maga tselédeivel, hanem a szegény, de mégis Nemes rabokkal maga házánál levő hizlaló sörtvélyeseinek kihordatja, ezek mindazonáltal még tűrhetőbbek, hanem ... mostanyi Szala Egerszegi Porkoláb mindenféle külső munkáit, értvén: kaszálását, széna és sarjú gyűjtését, bagládba és szekrekre való rakását, mezei aratását, három vagy netalántán több távolabb levő szőleinek megmetszését, s

13ZML Közgyűlési iratok. 1796. március 14. No. 107/4.

324