Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953

viszont az eltartásért fizetni kellett, aminek összegét a munkáért kapott csekély összegből le is vonták.

Az 1939-es törvény a II. világháború alatt született meg, háborús intézkedésként, azzal a céllal, hogy az ország biztonságát fenyegető személyeket bizonyos településekről ki lehessen tiltani. Az internálást első fokú rendőrhatóság volt hivatva foganatosítani, és azt csak a belügyminiszter által kijelölt községekben lehetett végrehajtani, ahova az internáltakat csoportosan, rendőri esetleg katonai kíséret mellett kellett szállítani. Egyenkénti elhelyezésükre csak kivételes esetben kerülhetett sor. Az internálást kíméletesen kellett végrehajtani, az elhelyezésnél pedig figyelembe kellett venni az illető műveltségi fokát, társadalmi állását. Kerülni kellett minden korlátozó intézkedést, amely nem a szökés, az összebeszélés vagy az őrzési hely rendjének megbontására irányult. A kitelepített azt a kényelmet, amit korábbi életében megszokott, vagy a társadalmi rangja, esetleg vagyoni helyzete megengedett saját költségén is megszerezhette. Táviratot nem adhattak fel, távbeszélőt nem használhattak. Az internálást a belügyminiszter minden esetben közvetlenül vagyis a saját nevében is elrendelhette. Ez az intézkedés csak háborús időszakban volt érvényben, nem béke időszakára hozták. Ez a törvény alapján született a 228.010/1948.IV/1 BM. számú rendelet, melyet a Belügyminisztérium IV. Főosztálya bocsátott ki, de ez csak belső utasításként volt értelmezhető. Ennek ellenére mégis a kitelepítendő személyeknek átadott úgynevezett Véghatározaton az 1939-es törvényre való hivatkozás állt: „[...] lakosnak a 8130/1939. M. E. sz. rendelet 1 §-ának b./ pontja és a 228010/1948. IV/l.B. M. sz. rendelet 2. §-a alapján kitiltást rendelem el [...] Indoklás: Nevezettnek a lakhelyén való tartózkodása államvédelmi szempontból káros."

IV. A kitelepítés okai

Zala megyét a kitelepítések elsősorban a határsáv létrehozása miatt érintették. 1949-től, miután Jugoszlávia letért a „helyes útról" és Tito „láncos kutya" lett, fokozottabb megfigyelés alatt tartották a déli határvidéket. Hasonló megfontolások alapján alakítottak ki a kapitalista Ausztriával határos nyugati országrészen is egy megfigyelési övezetet. A hidegháború légkörében állandósult a harmadik világháborútól való félelem. A folyamatos készültséget ezen a területen azzal indokolták, hogy valószínűleg Jugoszlávia felől várhatóak a támadások. Ezért határműszaki létesítményeket emeltek és rendeletileg szabályozták a déli határsáv megközelíthetőségeinek a feltételeit is. Új fogalomként ekkor jelent meg a határsáv, amely a határvonaltól számított 50-500 méteres területet jelölt. 1952-ben pedig létrejött a határövezet, amely a határvonaltól számított 15 km-es területre

282