Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
terjedt ki. „A határsávba hat megye 15 járása került, mintegy 310 településsel."42 Az érintett övezetekben csak határsáv-igazolvánnyal lehetett tartózkodni illetve úgynevezett határmegközelítési engedéllyel szabadott belépni. Az igazolványokat 6 hónapra hosszabbították meg, de csak személyes jelentkezéssel lehetett igénybe venni. Ilyen módon a lakosság mozgását a hatóságok ellenőrizni tudták, ha pedig valaki nemkívánatos személlyé vált, bevonták az engedélyét. „1952 augusztusában a Belügyminisztérium új mintájú határövezetekbe való állandó engedély kiadást rendelte el." Még ugyanebben az évben: „A déli határövezetben 1952. szeptemberéig a felállított sorompókat meg kell szüntetni. Ezzel egyidejűleg az ide vezető minden útvonalon (gyalogos is) a belső határon figyelmeztető táblákat kell felállítani. A határsávban letelepedni szándékozók részére ugyanolyan engedély megszerzését kívánták meg, mint amilyet a fennálló jogszabályok Budapest, Sztálinváros, Miskolc, Várpalota területére való letelepedéskor előírtak."43 A korlátozó intézkedéseknek köszönhetően egy jól ellenőrizhető belső, második határsáv jött létre. Ez természetesen akkor működhetett igazán jól, ha megbízható személyek tartózkodtak itt, vagyis ebből logikusan következett, hogy a megbízhatatlan elemeket el kellett távolítani. Hegedűs András44 a határsávból való kitelepítést ideológiai okokkal magyarázta: „De ott volt az ideológia, ami mindezt igazolni látszott. Az ideológia, miszerint itt egy szocialista társadalom épül, és akik ellen ezek az intézkedések irányulnak, azok ellenségei a szocialista társadalomnak. Hangoztattuk, hogy itt nem faji kérdésről van szó, repressziókat azért alkalmaztunk emberek ellen, mert valamilyen szempontból gyanússá váltak. Osztályidegenek voltak, majd szembefordultak az új renddel. [...] A tömegterrort akkor igazolhatónak tartottam a szocialista eszmékkel."45 A nyugati határsávba Győr-Sopron megye 79, Vas megye 78 községe, valamint Kőszeg, Mosonmagyaróvár és Sopron városok tartoztak. A déli határsáv területét Baranya Megye 131, Bács-Kiskun megye 22, Csongrád megye 17, Somogy megye 51 és Zala megye 43 faluja jelentette. Ide tartozott még Baja, Mohács, Nagykanizsa és Szeged városa is. Zala megyében a 43 község a nagykanizsai, letenyei és a lenti járáshoz tartozott. Ennek ellenére az 1950 és 1952 közötti kitelepítések során 107 faluból vittek el szerencsétlen sorsú embereket a hortobágyi zárt táborokba. Az „ideológia" hátterében természetesen a pártutasítások álltak. Nem megbízható személynek elsősorban a kulákságot tekintették. A kitelepítések első hul42Srágli Lajos: Erődország. A déli határvédelmi rendszer létesítésének és lebontásának története. 1948-1958. Budapest, 2007. 21. p. 43 Nagyné Szikszai Ágnes: A Vendvidék a Rákosi-korszakban. In: Trezor 2. Történeti Hivatal Évkönyve 2000/2001. Budapest, 2001. 208. p. 44 Hegedűs András: 1955. április 18. és 1956. október 24. között miniszterelnök (minisztertanács elnöke). 45 Zsillé Zoltán - Hegedűs András: Élet egy eszme árnyékában. Bécs, Zsillé magánkiadás 1985.177. p. 283
