Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953

III. A kitelepítések előzményei, jogi szabályozásaik

A II. világháború végétől az 1950-es évek elejéig többször is, különböző okok miatt került sor a lakosság lakhelyéről való elmozdítására, kitelepítésére. Elsőként a németek áttelepítésére került sor, melyről a potsdami konferencia döntött (1945. július 17-e és augusztus 2-a között). Második hullámban a magyar-csehszlovák lakosságcserére került sor, amelynek jogi alapját az 1946. február 27-én Budapesten megkötött lakosságcsere-egyezmény jelentette.

Mind a két kitelepítés döntően a II. világháború után kialakult nemzetközi helyzet következménye volt. Ettől azonban jelentősen eltértek azok a kilakoltatások, kitelepítések és internálások, amelyek már az egypártrendszer ideje alatt következtek be. Az MDP a korlátlan hatalom megszerzése után a Szovjetunióból megismert sztálini módszereket kívánta bevezetni. A Moszkvából hazatért kommunista politikusok kiválóan ismerték a Sztálin által használt módszereket. A Szovjetunióban a száműzést, a kitelepítést elsősorban politikai büntetésként alkalmazták. 1934-ben a kolhozosítás után újra centralizálták a már 1917 után kialakított lágerrendszert, ekkor kapta a Gulag34 nevet. A Gulag legismertebb helyszíne Szibéria volt. Az úgynevezett „Szibéria-szindróma" először a németek kitelepítése ürügyén merült fel Magyarországon, 1946-ban: „vagy foganatosítsák végre a kitelepítést, vagy vigyék el a németeket az ország egy olyan részébe, ahol új életet kezdhetnek."35 Majd Rákosi Mátyás 1948-ban, az MDP KV ülésén, a ku- lákság elleni harc ürügyén felvetette, hogy szovjet mintára kulákfalvakat kellene létrehozni. Ezeknek a „falvaknak" a célja egyértelműen az átnevelés, az ellenségesnek vélt elemek eltávolítása és ellenőrizhetősége volt.

Az ún. régi rendszer hívei ellen irányultak a budapesti kitelepítések, hivatalos nevükön kitiltások. A fővárosból Horthy volt minisztereit, államtitkárait, tábornokokat, törzstiszteket, régi rendőrtiszteket, volt vezető állami hivatalnokokat, gyárosokat, bankárokat, nagykereskedőket, nagybirtokosokat és vállalatigazgatókat stb. utasítottak ki. Ennek a rétegnek a felszámolását a Magyar Dolgozók Pártja már megalakulásakor célul tűzte ki.36 Nem volt utolsó szempont az sem, hogy az ilyen módon felszabadult lakásokba beköltözhetett a felső káderosztály, illetve néhány lakást kiutaltak élmunkásoknak, sztahanovistáknak is. Bár a II. világháború végétől jelentkező égető lakásproblémákra ez sem lehetett végleges megoldás.

34 Gulag: A kommunista rendszer vélt vagy valós ellenségeinek tartott emberek kényszermunkatelepe, akik elsősorban vallási, etnikai, politikai okokból kerültek ide.

35 Füzes Miklós: Szibéria-szindróma Magyarországon. In: Kitaszítottak I. „Magukkal fogjuk megzsírozni a földet". A 2000. június 23-24-én a „Hortobágy - a magyar Szibéria" címmel megtartott konferencia előadásai. Szerk. Hantó Zsuzsa, Budapest, 2001. (Kitaszítottak I.) 8. p.

36 Lásd: A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata és szervezeti szabályzata. Budapest, 1948.

279