Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
A budapesti kitiltások hírére az ENSZ és az Egyesült Államok az emberi jogok megsértésével vádolta meg Magyarországot. Természetesen a magyar vezetőség nem hagyta ennyiben és magyarázatot adott a történtekre:37 „A Magyar Népköz- társaságnak ez önvédelmi, politikai rendszabálya volt. Ez a társaság összeesküvő, konspiráló és rémhírterjesztő. Szabolcs-Szatmár megyébe telepítették őket, hogy onnét nehezebb legyen a kémkedés." Jogi alapját mindennek, szerintük, a békeszerződés megsértése jelentette, amely előírta a fasiszta és a demokráciaellenes elemek megfékezését. A párt védekezésül azt is kijelentette, hogy: „egyetlen dolgozó kisembert sem telepítünk ki!", valamint, hogy Horthyék korábban a munkásokat távolították el a fővárosból. Végül pedig az Egyesült Állomok ellen szólaltak fel: „[...] emberi jogokról ne beszéljenek azok, akik Koreában... gyerekeket, nőket gyilkolnak meg. Malájföldön fél millió bennszülöttet űztek ki a lakóhelyükről [...]". A kitelepítések sajátos formáit a vidéki átköltöztetések, kitiltások jelentették. Mint sok helyen, Zalaegerszegen is gondot okozott a lakáshiány. Ezért a hatóságok drasztikus eszközökhöz fordultak. Előfordult az is, hogy nyugdíjasokat illetve más szempont alapján nemkívánatosnak ítélt személyeket szólítottak fel arra, hogy költözzenek ki lakásukból. így az inaktívakat és ellenségesnek tekintett személyeket a várost övező szőlőhegyekre vagy falvakba kulák családokhoz telepítettek. A felszabadult lakásokat azonban ritkán kapták meg az arra rászorulók (például ingázó munkások), többnyire a megyei vagy városi pártaktíváknak, katonai szervezeteknek utalták ki azokat.38 Ráadásul Zalában az ötvenes évek elején kezdődött meg a katonaság nagyobb arányú telepítése a városokba, ami még inkább súlyosbította a lakáshiány miatt kialakult problémákat. A vidéki kitiltások „enyhébb" fajtáját jelentette az az eljárás, mikor az érintettet csupán egy másik faluba száműzték. Ezek az eljárások 90%-ban a kulákságot érintették. Különböző szabotázs akciók, a beszolgáltatás elmulasztása vagy éppen rossz termény beadása jelenthetett okot a községből való kitiltásra. Többek között ezért is kerülhetett sor ilyen büntetésekre, mivel erre az időkre a városi, megyei börtönök már megteltek, természetesen nem köztörvényes bűnözőkkel. A Zala című megyei sajtó is előszeretettel sorolta fel legfrissebb információ között a kulákság elleni intézkedéseket: „N. Sándor bagodvitenyédi malombérlő lakhelyéről hat hónapra szóló kitiltást kapott, mert feketén őrölt, engedély nélküli takarmánydarálást hajtott végre",39 az 1951. február 25-ei szám pedig arról ad hírt, hogy N. Sándor barlahidai szintén malmost hat hónapra kitiltották a községéből. 37 A kitelepítések és az imperialisták. Szabad Nép 1951. augusztus 7. 3. p. 38 A Zala Megyei Tanács V. B. Terv- és Statisztikai Osztályának jelentése a vb elnöknek, Zalaegerszeg lakásproblémáival kapcsolatban. In: ZGY 48.157-159. p. 39 Zala 1951. február 17. 6. p. 280
