Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
tok közé, a Dunántúlon - a mezőgazdasági jövedelemmel számolva - a 30-50 holdas gazdaságok tulajdonosainak nagy részét idesorolhatjuk."16 Ennek alapján a kuláklisták összeállításakor, a kulákság alsó határának megállapításakor, a 25 holdas határ, tehát nem ugyanazt jelentette az ország különböző területein. így volt lehetséges majd az is, hogy a kitelepítések alkalmával Zalában is a listára kerültek a 25 holdnál jóval kisebb, de ugyanakkor nagy jövedelműnek számító gazdák is. A kulákság elleni harcban döntő változást hoztak a nemzetközi események, többek között, hogy 1948 júniusában a Szovjetunió vezette Kominform kizárta soraiból a Jugoszláv Kommunista Pártot, kimondták, hogy „a Jugoszláv Kommunista Párt vezetői a munkásosztály vezető szerepének kérdésében a marxista- leninista útról a narodnyik kulákpárt útjára térnek".17 E kijelentés után még inkább fokozni kellett az éberséget most már a kulákságot támogató „titoistákkal" szemben is. A jugoszláv párt ugyanis tagadta, hogy a szocializmusba való átmenet idején nő az osztályharc, és gyarapodnak a tőkés elemek. A jugoszláv falvakban ugyanis többségben voltak az egyéni gazdaságok, ez pedig a szovjetek szerint elősegítette a kapitalizmust. A Kominform által kiadott határozat szerint a szocializmus addig nem valósulhat meg, míg a mezőgazdaság teljes kollektivizálása nem történik meg. Ennek pedig szerves része a kulákság teljes felszámolása. „A kulákság elleni harc 1948/1949-ben már nemcsak pártfeladat, hanem állami kötelezettség is."18 A párt segítséget nyújtott abban, hogy meg lehessen állapítani, ki a kulák valójában: „[...] Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kiderül, hogy mindenki pontosan tudja, hogy ki a kulák a falujában. Nemcsak azt tudja, hogy bérese van, hogy kupeckedik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tudja azt is, hogy ki az, aki a lányát nem engedi középparaszt fiához férjhez menni, vagy a fiának nem engedi meg, hogy középparaszt lányát vegye el feleségül. [...] A faluban mindenki tudja, hogy a kulákbálra kiket hívnak meg, és kiket nem engednek be. Megvan az előreköszönés rangsora és száz más ismertetőjele, amelyeket [...] szintén tudni kell, elemeznie kell és akkor nem fogja eltéveszteni, hogy ki a kulák és ki nem az."19 - nyilatkozta Rákosi. 16 Gunst, 1988. 257. p. Az idézetben foglalt családok jövedelme mind a két helyen 2340-3900 pengő között mozgott. Az Alföldön csak a 40-50 holdas gazdaságok közelítették meg a gazdagparaszti szint alsó határát. Csak a 80 holdnál nagyobb alföldi gazdaságok érték el vagy haladták meg a gazdagparaszti jövedelem szintjének alsó határait. 17Kávási Klára: Kuláklista. Budapest, 1991. (Kávási 1991.) 19. p. 18 Uo. 19. p. 19 Uo. 20. p. 274
