Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
kult meg. 1950. augusztus 15-én jöttek létre a járási és városi tanácsok. A helyi tanácsok megválasztására október 22-én került sor. Az MDP Megyei Bizottságának a titkára, 1950. február 16.-tól a Szatmárból érkezett Darabos Iván lett. A politikai rendszer fokozatosan átalakította az államigazgatási struktúrát is. Az ország területén jelentős területi változások történtek: 1950. január 1-től az addigi 25 helyett 19 megyét alakítottak ki. Zala megyében is jelentős területi változásokra került sor. A balatonfüredi járást már 1946. január 1-én elcsatolták Zalától, a szentantalfai község kivételével. 1948. augusztus 1-én viszont Somogytól csatolták el a somogyszentmiklósi (Bagolasánc, Liszó, Somogyszentmiklós) és a miháldi (Miháld, Pat, Sand) körjegyzőségeket. A legnagyobb változások 1950. március 16-án történtek, mikor teljes egészébe elcsatolták Zalától a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járásokat, de a megyéhez tartozott ezután a surdi (Surd, Belezna, Nemespátró) és Vas megyéből az egervári (Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony) körjegyzőségek. Ugyanezen a napon mondott le Zala megye utolsó főispánja, Barati József. Lemondásával maga a tisztség is megszűnt. Mindezek mellett néhány község nevében is változások történtek, a diktatúra kicsinyességére utalva, új nevet kapott néhány a rendszerrel össze nem egyeztethető nevet viselő település: így lett Zalanémetfaluból Ligetfalva, Nemestördemicből Badacsonytör- demic. 1950. június 1-én pedig megszüntették a novai és a pacsai járást. 1950. januárjának végére Zala megyében már 75-re emelkedett a tszcs-k száma, összesen 1 339 taggal folyt a munka 12 809 kh-on. A tagok több, mint fele nincstelen szegényparaszt volt, a többiek nagy része pedig törpebirtokos. 1951 végére 184 tszcs és tsz működött 10184 taggal. 1952 végére pedig már 28 úgynevezett szocialista község9 volt a megyében. Zalában is lehetett példát találni a nem kontinentális éghajlatra való növények termesztésére: gyapottermesztéssel a novai Vörös Zászló Tszcs foglalkozott. 1949-től részleges, majd 1951-től általános tagosításra került sor Zala megyében. 1949 és 1952 között 123 községben 42 409 kh földet érintett a részleges tagosítás. A tagosítások során szívesen nyúltak a ku- láknak minősített nagygazdák birtokaihoz. Az 1951/52-es gazdasági évben 1142 kulákot tartottak nyilván, a következő évben már csak 885-t.10 Erős nyomás alatt tartották az úgynevezett kétlaki dolgozókat is.11 Őket is erőszakos módon földjük „önkéntes" felajánlására szólították fel. 1952-ben 831 „kétlaki" összesen 6087 kh, míg 1953-ban 338 „kétlaki" 781 kh földet „ajánlott föl".12 5 A szocialista községek földterületének döntő hányada az állam vagy a tszcs kezében volt. 10 A Zala Megyei Tanács V. B. Begyűjtési Osztálya vezetőjének jelentése az MDP megyei bizottságának a kulákok számáról, földterületéről, beadási kötelezettségéről. In: ZGY. 48. 270-271. p. 11 Kétlaki dolgozók: fő foglalkozásukat tekintve ipari munkások voltak, általában nem a munkahelyükön dolgoztak, de otthon emellett földműveléssel is foglalkoztak. 12 A Zala Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálynak jelentése az MDP Zala Megyei Bizottságához, az 1952. és 1953. évi földfelajánlásokról. In: ZGY. 48.308-309. p. 271
