Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
töltötte be korábban, ami azt jelentette, hogy Gömbös közvetlen munkatársi köréhez tartozott. A KNSZF képviselői tehát már jelentős politikai tőkét halmoztak fel, amelyet most az új párt javára kívántak kamatoztatni. Meizler és Béldi kilépésüket a kereszténypártból ugyancsak annak megalkuvó politikájával indokolták.86 Nézetük szerint a Gömbös Gyulától várt nagy reformok a miniszterelnök elhalálozása miatt elmaradtak, utána pedig a pártot ismét ellepték a „nagybirtokos és főúri elemek", akik semmilyen változásban nem voltak érdekeltek. Szerintük a Kisgazdapárt is és az Egyesült Kereszténypárt is opportunista politikát folytatott, a létrehozott új párt ezért radikális ellenzéki politikát hirdetett meg. Hovatartozásukat Béldi egyértelműen megfogalmazta, amikor ahhoz a „jobboldali eszméhez" sorolta a pártot, amelyet „a különböző nemzeti szocialista pártok képviseltek ez- ideig. Most a mi általunk alapított új párt, a KNSZF egyszerre 8 képviselővel kapcsolódik be ebbe a jobboldali mozgalomba".87 Béldi garanciaként a képviselők politikai múltját hozta fel, melynek során igaz, hogy megjártak már több pártot, de mindig ugyanazt képviselték, a „népi politikát". Az így létrejött új nyilas párt ezzel 1938-ban a szélsőjobboldal legnagyobb parlamenti képviseletét teremtette meg. Ideológiájukban, eltérően az eddigi nyilas pártoktól, új elemet vezettek be, a „keresztény és nemzeti szocialista" állam eszméjét. Ennek pontos körvonalazására azonban nem tértek ki, a keresztény jelző az 1919 óta megszokott politikai kirekesztésen kívül a királykérdésben vallott eltérő nézetükre utalt. A párt ugyanis az eddig megismert nemzeti szocialista vezérelvvel szemben a Szent Korona legitimitása mellett tört lándzsát. Meghirdetett pártprogramjukban88 java részt a már megismert nyilaskeresztes ideológia ötvöződött a konzervatív legitimizmus egyes elemeivel: „A Keresztény Nemzeti Szocialista Front a keresztény és nemzeti alapon átszervezett új magyar állam (Szent István birodalma) megvalósításáért küzd." Megfogalmazta a munka tőkével szembeni elsőbbségét, annál is inkább, mivel az utóbbi kizárólag „idegenek és dologtalanok" kezén van. A közérdek az önérdek előtt elvet jelenítette meg a magántulajdon korlátozását kimondó programpont, mely szerint „egy család bőséges ellátásán felül" kizárólag a nemzet érdekei szerint rendelkezhet tulajdonával az egyén. A „zsidókérdést" illetően olyan követelésekkel álltak elő, amelyekben gyakorlatilag megfogalmaztak minden olyan elképzelést, amely a magyarországi zsidótörvényekben 1944-ig meg is valósult. így a zsidóság foglalkoztatottságának hat százalékos korlátáit minden területen, teljes politikai jogfosztottságukat, földbirtokaik kisajátítását, a zsidó86 OSZK Aprónyomtatvány-tár, 7465/1938. Béldi Béla képviselői beszámolója. 87 Uo. 88 Pártprogramok 2003. 415-423. p. 257
