Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
míg a tapolcai főkerület a Festetics vezette Magyar Nemzeti Szocialista Pártot képviselte. Zalában az 1935-ös választások után a nyilas mozgalom egy időre lecsendesedett. Közvetlenül a választások után, 1935. május 25-én a zalaegerszegi főszolgabíró a következőképpen jelentett tevékenységükről: „A «nyilas» mozgalomra vonatkozólag jelenthetem, hogy a pártnak a járás területén nagy talaja van, azonban a közelmúltban (választások alkalmával) szerepet betöltő vezetők, ifj. Eitner Sándor, Eitner Ákos ás Árvay István ezidőszerint különösebb tevékenységet nem fejtenek ki. Izgatás nem folyik. Megállapításom szerint a csend csak látszólagos, éppen ezért a mozgalom a legéberebben ellenőriztetik, habár kilengés ezidőszerint nem történt."66 Összecsengett ezzel a zalaszentgróti főszolgabíró 1937 januárjában tett összefoglaló jelentése: „Tisztelettel jelentem, hogy a nyilaskeresztesek az 1935 április hóban lefolyt képviselő választás óta általában csendesen viselkednek, egyenruhát nem viselnek és a zöld inget is csak szórványosan lehet látni."67 Érdekességként megemlíthető, hogy 1936. szeptember 7-én Pálffy Fidél és Eitner Sándor részt vettek Németországban a nürnbergi pártnapokon.68 A választások után kialakult erőviszonyok eredményeként a megyében a Fes- tetics-párt tudott először továbbterjeszkedni, s új területet beszervezni. Az új csoport a 30 ezres Nagykanizsa város területén jött létre, ahol a pártvezető kezdetben Szabó Gyula kereskedő, városi képviselőtestületi tag, majd Szerecz László kereskedő lett. Maga Festetics is több ízben járt Nagykanizsán, egyik látogatásáról a városi rendőrkapitány a következőképpen jelentett: „Ezzel kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy gr. Festetics Sándor a nyilaspárt vezére folyó évi április hó 25-én kb. fél 12 óra tájban a BA-463 rendszámú gépjárművel egy férfi és a gép- járművezetővel [sic!] Nagykanizsára érkezett. Elsősorban megnézte a Magyar utca 2. sz. alatt lévő nyilashelyiséget, ahol kb. 10 percig maradt, onnan Szabó Gyulával a Pannóniába ment, ahol ebédeltek. A Pannóniában du. 3 óráig tartózkodtak majd vitéz Tóth Béla fűszerkereskedő Sugár út 40 sz. alatti lakoshoz mentek. Fél órai tartózkodás után Kiskanizsára autóztak. Kiskanizsán a párthelyiségben kb. 150-200 egyén várta a «vezért». A helyiségből az asztalt és padokat kivitette az udvarba ott átnézte a helyi csoport könyveit, majd elbeszélgetett néhány egyénnel."69 A nagykanizsai csoport megalakulásával és társadalmi összetételével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy - amint az a fenti idézetből is látható - tagságának java része a kiskanizsai városrészből toborzódott, amely a város földművesek által lakott része volt. Ezt ekkor egyébként a rendőri beszámoló is egyértelműen megerősítette: „A helyi szervezet tagjai legnagyobb részt a kis“ZML Főisp. biz. 42/1936. 67 Uo. 6/1937. <* MOL BM rés. 1937-6-4432. 69ZML Főisp. biz. 6/1937. 251
