Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
Valószínűleg ekkor csatlakozott hozzá a volt kaszáskeresztes alvezér, Sárdi-Stréhn Károly nyugalmazott százados is,60 akinek szélsőséges felfogása már 1935-ben megmutatkozott. Akkor ugyanis indulni szándékozott a választásokon a Jánoshalmái kerületben a Böszörmény-párt színeiben, de az ajánlásokat nem sikerült összegyűjtenie. A hatóságok jelentése szerint választási beszédében arra biztatta hallgatóságát, hogy amint lehetőségük lesz rá, „minél több zsidót gyilkoljanak meg"!61 Pálffy számára politikai előrelépést azonban nem a Sárdihoz hasonló obskúrus figurák csatlakozása, hanem az hozott, amikor sikerült a Debrecenben képviselővé választott Balogh Istvánnal megegyeznie, hogy az felvállalja a parlamentben pártja képviseletét. Az 1936 augusztusában létrejött együttműködés hátterében az állt, hogy Balogh elégedetlen volt pártvezérével, Festetics Sándorral. A pártban Balogh semmilyen vezetői szerepet nem kapott, csupán egyszerű képviselőnek számított, pedig fizetésének egy részét is minden hónapban leadta a pártiroda részére.62 Sem országos szinten, sem tiszántúli vagy regionális szinten nem kapott tisztséget.63 Az együttműködés folyományaként Balogh szakított Festeticcsel és Pálffy Fidéllel önálló pártot alapítottak, az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, ahova Pálffy magával vitte régi pártját (mely ezzel névleg megszűnt). Ebben mindkét fél megkapta, amire vágyott, Balogh végre pártvezér lett, Pálffy pedig parlamenti legitimációhoz jutott, ami elsősorban a pártszervezéshez volt nélkülözhetetlen. Utóbbi ugyanakkor azt is remélte a fúziótól, hogy az ő dunántúli szervezetei kiegészülnek a Balogh által hozott tiszántúli szervezetekkel, így pártjuk országos jelentőségre tehet szert. Ebben azonban csalódnia kellett, a tiszántúli szervezetek többsége ugyanis - ha időlegesen is - hű maradt Festeticshez.64 A párt választmányában helyet foglaltak olyan személyek is, akik később Szálasi Ferenc hungarista mozgalmába léptek át, például Benke Tibor, Borbíró Hugó, Kapus György, Maczák János vagy Nesz Károly.65 Az így létrejött új párt lett 1939-re a „régi nyilasok" közül a legerősebb, hiszen három rendkívül szervezett vidéki centrummal rendelkezett: a győri régió, Zala megye és Debrecen nyilas szervezeteivel, illetve azok egy részével. A Zalaegerszeg központú nyilas frakció tehát ettől kezdve az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, 60 MOL BM. rés. 1937-6-4432. és 4007. „Eredetileg a nyilaskeresztesek együtt voltak az ún. Böszörmény-féle kaszáskeresztesekkel, mikor azonban a párt kettészakadt, s később az ún. Böszörmény párt fel is oszlott, a Sárdi-Stréhn vezetése alatt álló nyilaskeresztesek vették át az előbbiek szerepét is, s a volt kaszáskeresztesek mind beléptek a nyilaskeresztes pártba." Sárdi ekkor egy ideig a Pálffy-párt bácskai főkerületvezetője lett. 61 MOL BM. rés. 1935-4-5300. 62 MOL BM. rés. 1936-6-2503. 63Hajdű-Bihar Megyei Archívum, VE 82. Bézy István visszaemlékezései. 64 Uo. 65 MOL BM. rés. 1936-6-6119. 250
