Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
gyobb számban álltak át az új szélsőjobboldali mozgalom, a nyilaskeresztes mozgalom mögé.3 A kaszáskeresztes mozgalom főleg az Alföldön tudott terjeszkedni, valószínűleg ez az oka annak, hogy egy Böszörménnyel korábban együttműködő kormánypárti országgyűlési képviselő, Meskó Zoltán a Dunántúlon kezdte meg önálló szervezkedését. Meskó 1932. június 16-án jelentette be a parlamentben, hogy Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt néven új nemzeti pártot alapított és ismertette programját.4 Parlamenti fellépése után indult meg a párt vidéki szervezése, a pártvezér már a következő hónapban hosszabb vidéki körútra indult a Dunántúlon, első szervezési főnökének, lovag Fehrentheil Tibornak a társaságában.5 A meginduló mozgalmat a kormány kezdetben teljesen súlytalannak tartotta, erről jól tudósít a belügyminisztérium közbiztonsági osztályvezetőjének levele, amelyet 1932. július 20-án küldött Zala vármegye főispánjának, illetve vélhetően körlevélben valamennyi főispánnak: „A belügyminiszter úr utasítása folytán tisztelettel arra kérlek, szíveskedjél a törvényhatóság első tisztviselőjét tájékoztatni, hogy Meskó mozgalmát és szereplését ne vegye komolyan."6 Az eredetileg katonatiszt végzettségű Meskó régi, gyakorlott politikusnak számított, már 1917-ben képviselő lett a keceli választókerületben, Apponyi-párti programmal. Az 1918-as őszirózsás forradalom után az új kormány Baja város főispánjává nevezte ki, ezt a tisztét a szerb megszállásig tarthatta meg. 1920-ban a Friedrich-kormányban államtitkári, a Nagyatádi-féle kisgazdapártban pedig alelnöki tisztet töltött be. A pártegyesülés után rövid ideig a Bethlen-féle Egységes Pártnak is egyik alelnöke volt. E pozíciók eredményeként komoly kapcsolatrendszert és befolyást szerzett magának, s ez jelentősen emelte tekintélyét, amit saját mozgalma megszervezésekor is kamatoztathatott. Szélsőjobboldali körökben való elismertségét mutatta, hogy még 1920-ban, Kecelen az Ébredő Magyarok Egyesületének díszelnökéül választották. Meskó kapcsolatban állt Böszörmény mozgalmával is, a két személy egy ideig a pártvezetői tisztségért is vetélkedett.7 Végül azonban az 1932 tavaszán folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, Mes3 Böszörmény Zoltánt és 87 kaszáskeresztes társát a bíróság 1937. október 20-án államellenes felforgató tevékenység címén ítélte el. Böszörmény 2 év 8 hónapi börtönbüntetést kapott, a politikai életben többé nem játszott szerepet. 4 Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló (KN 1931-1935) 10. kötet, 31-34. p. Továbbá: A Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt kiáltványa és programja. In: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pö- löskei Ferenc, Budapest 2003. (Pártprogramok 2003.) 268-273. p. Lásd még: Pesti Újság, 1932. június 17. (különszám) 5 Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között. In: Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok. Szerk. Paksy Zoltán, Zalaegerszeg, 2005. (Paksy 2005.) 108-109. p. 6ZML Zala vármegye főispánjának bizalmas iratai (Főisp. biz.) 62/1932. 7 Szakács 1963. 52-53. p. 233
