Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években

kó a parlamentben önálló párt megalakítását jelentette be.8 Mivel személyében a párt automatikusan országgyűlési képviselethez is jutott, a szervezkedést is köny- nyebben kezdhették meg.9

Zala vármegyében az alispán 1933. április 24-én kelt rendeletében hívta fel első ízben a hatóságok figyelmét a „horogkeresztesek" magatartására, amellyel szemben „az állam és társadalom rendjét, s általában a közrendet feltétlenül meg kell védeni", egyben felszólította a főszolgabírókat, hogy a „jelenséget a legébe- rebb figyelemmel kísérje."10 A helyi csoport a Meskó által alapított Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt szervezeteként alakult meg, s bár a párt vezetője Meskó volt, a zalai vezetők a legszorosabb kapcsolatot a párt „dunántúli alvezérével", gr. Pálffy Fidéllel alakították ki. Ez a kötelék olyan erős volt, hogy a zalaiak nemcsak az 1930-as évek gyakori pártváltozásai alkalmával, hanem még az 1940-es évek elején is kitartottak és követték Pálffyt, ezzel erősítve a nyilas gróf politikai pozícióit. Ez a nézetazonosság mellett szoros személyes kapcsolatot is feltételezett a gróf és a zalai mozgalom vezetői között. Erre utalt például az, amikor 1936. szeptember 7-én Pálffy Fidél és a zalai vezető, Eitner Sándor együtt utaztak Németországba, a nürnbergi náci pártnapokra.11

A helyi pártszervezet megalakulása után nagyon gyors szervezkedés indult meg, de a mozgalom kezdetben csak a zalaegerszegi régió aprófalvas településein vált népszerűvé és tudott híveket toborozni. A meginduló pártélet gyorsan túllépte a korszak szokásos tevékenységét, határozott ellenzéki, a törvényes kereteket is túllépő aktivitást tanúsítva.12 Ez a működés elsősorban a fennálló rendszerrel szembeni izgatásban és szélsőséges antiszemitizmusban nyilvánult meg, mely maga után vonta a hatóságok fellépéseit.13

A zalai pártszervezet vezetői két, a vármegyében jól ismert, befolyásos család tagjai közül kerültek ki. Az egyik az Eitner-család volt, amelynek három tagja vett részt aktívan a szervezkedésben, id. Eitner Sándor és két fia, ifj. Eitner Sándor és Eitner Ákos. Esetükben egy 2000 holdas földbirtokos családról van szó, akiknek birtoka a Zalaegerszegtől kb. 12 km-re található Salomvár községben terült el. Az Eitner névnek jelentős múltja volt a megyében, ugyanis Eitner Sándor

8 Melynek ismertetett programja azonban csaknem teljesen azonos volt Böszörmény programjával. Meskó azért szakított Böszörménnyel - a személyi ellentéteken túl - mert túl radikálisnak és szalon- képtelennek tartotta.

9BM. VII. rés. 5977/1933. A belügyminiszter utasítása a közigazgatási hatóságok felé kizárólag a Meskó-párt részére engedélyez gyűléseket, a többi „horogkeresztes frakció" részére nem.

10 ZML Zala vármegye alispánjának elnöki iratai, 48/1933. illetve ZML Főisp. biz. 43/1933.

11 MOL BM rés. 1937-6-4432.

12Vonyó 2001.151-152. p.

13 Betiltották 1934-ben a párt zalaegerszegi és zalalövői gyűléseit az ott „elkövetett atrocitások miatt". Hasonlóképpen 1934. január 7-én a tapolcai nagygyűléshez, illetve a révfülöpi pártvacsorához, utóbbit a csendőrök oszlatták fel az elhangzó politikai beszédek miatt. ZML Főisp. biz. 50/1934.

234