Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
járnak a zsidók Füreden színházba? 1-ör mert magyarul játszanak, 2-or mert in- gyenjegygyel nem tisztelteinek meg, 3-or mert ott a helyet pénzért adják, míg a kávéház előtt és a sétányon egész nap ingyen heverészhetnek, 4-er mert hallgatni nem szeretnek, de beszélni s főleg számolni igen, 5-ör nincs kilátásuk, hogy a színészek emanczipálják."141 Augusztus 20-a némi élénkülést hozott. Az ünnepség a Kerektemplomban tartott misével vette kezdetét, majd két nemzeti zászló kíséretében a Kisfaludy- szoborhoz vonultak az ünneplők, ahol elénekelték a Himnuszt, majd este az Es- terházyban „patriarchális szavallati estély" volt, amelyet Bibok Lajos rendezett. Rögtönzött előadás volt ez, amelyen a színészek ingyen léptek fel, célja nyilvánvalóan az unalom elűzése volt a keretek adta lehetőségeken belül. Ez az előadás is éjszakába nyúló tánccal ért véget. A Balaton-Füredi Napló kiemelte, hogy több arisztokrata is jelen volt. 22-én és 23-án a színkör előadásai elmaradtak nézők híján (arról, hogy az any- nyiszor emlegetett országgyűlést Ferenc József feloszlatta 22-én,142 nem esik szó), 28-án a színtársulat el is utazott Füredről Szekszárdra, ugyanakkor, amikor Zalába - Nagykanizsára - érkezik Szigeti Imre neves társulata. Ebből az alkalomból a Balaton-Füredi Napló a következőket írja: „[...] B. Füreden is jobb, sőt százszoros arányban lett volna képes a közönséget mulattatni, s a színházba édesgetni, mint az itt veszteglett gyenge társulat."143 24-én az Esterházy bérlőnője táncestélyt adott „[...] bemeneti díj és szabad étkezés mellett a fürdői osztályok elökelőbbjeit és válalkozóit, valamint a helybe- liket is mind meghívta."144 Részt vett az estélyen a füredi utóidény három talán legnépszerűbb alakja is: Teleki Sándorné, Jósika Miklósné és az idős Grohmann Ede ezredes, valamint Zichy Manó is, aki a lap tudósítása szerint éppen aznap érkezett vissza Füredre: „Az est királynéi gróf Teleky Sándorné és báró Jósika Miklósné ő méltóságaik voltak, kik mind finom Ízléssel választott nemzeti öltözékük, mind folytonos magyar társalgásuk leginkább pedig a semmi közfalat nem ismerő s a külön rendből alakul társaságbani egyenlő nyájas barátságuk, vonzó vig-kedélyük által [...] kitűntek. [...] Kitűntek továbbá Haentjens Hedvig, Német Róza, Korbuly Anna házi kisasszonyok [...] meglepő tánczaik által."145 Azaz az arisztokrácia - ki más? - és a háziasszony lánya s annak barátnői vitték a prímet. Válaszul erre az estélyre, Mayer Antal, a Nagyvendéglő bérlője is rendezett egyet, erre annál is inkább oka volt, mert az Esterházyban tartott bált a követke'« Uo. 112. p. 142 Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés. Budapest, 1981.158. p. 143Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/16.127. p. 144 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/17.134. p. 145 Uo. 134. p. 227
