Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
zőképp méltatta a Balaton-Füredi Napló: „[...] a tánczestélyt minden kétely nélkül az idei második annabálnak kellene elneveznünk."146 29-én az jelentette az újságot, hogy a veszprémi zenekar a parton játszott és nem a sétatéren, majd aznap este is táncestély volt a Mayer-vendéglőben, aztán szeptember 1-én az arisztokraták és „köreik" Szántódra, majd onnan Szigligetre hajóztak, ahol Kisfaludy műveiből olvastak fel, majd Füredre visszatérve újra táncestély következett. Ugyanaznap egy dzsidáscsapat érkezett Füredre valamiféle adótartozások behajtása végett: „Mély és kedves volt a csend, melyben a B- Füred községbe e napon érkezett dzsidások [...] kapitányának és főhadnagyának kardcsörtetése zörrent néhanéha bele."147 A dzsidások csupán 6-án mentek el, az addig eltelt napokon a még Füreden levő vendégek a nosztori völgybe kirándultak, majd 8-án újabb táncestélyt tartottak (16 pár vett részt ezen). Eközben szeptember 2-án ismét összeült Zalaegerszegen a vármegye közgyűlése, amelyen természetesen részt vett a füredi közönsége színe-java. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy Füreden csendesedtek a politikai felhanggal terhelt események. Nem úgy Egerszegen, ahol a közgyűlés hosszasan foglalkozott az országgyűlés feloszlatása utáni eseményekkel és politikai állásfoglalását kifejezendő határozatot hozott arról, hogy „Deák Ferenc Urnák élet nagyságú olajba festett mel képe a megye közönség részére [...] a tanácskozó teremben kifüggesztessék. [...] Kit az utókor is e honban, míg Magyar alkotmányos polgár a hazában létezni fog - csodáland, hogy tehát az utódok is láthassák, hogy milyen vala testi kül tekintetére is e páratlan ritka elméjű nagy és bölcs hazafi."148 Eközben 9-ével kapcsolatosan csak azt jelenti a Balaton-Füredi Napló, hogy még olyan személyiségek vannak a fürdőn, mint pl. Ürményi József és Haynald Lajos erdélyi püspök. 10-én viszont elhagyta Füredet Rimely főapát, 11-én ismét bál volt a Nagyvendéglőben. Ekkor végre örömmel közölheti a lap, hogy országos hírű személyiség érkezett Füredre: Vahot Sándor. Őt rögtön meg is dicsérik a fent említett táncestélyen tanúsított magatartásáért: „Vahot ur mindenkor szenvedélyesen foglalván helyét s urhölgyét újólag a tánczra, annyira ősi eredetiséggel, elevenséggel [...] lejté, különösen a körmagyarokat, hogy minket nézőket mindnyájunkat kitörésre ragadván többszörösen megtapsoltuk."149 12-én csupán a fürdőbizottság üléséről van hírünk, melyen a jövő évi gyógy - díjakat határozták meg, másnap a vendégek javarésze, kihasználva a holdvilágot, éjjeli csónakázásra indult. 146 Uo. 147 Uo. 135. p. 148 MOL X 8003. IV. 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. Szeptemberi közgyűlés iratai. 6-7. p. 149 Uo. 135. p. 228
