Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
lik Bulcsu Károly költő egy versét, abból az alkalomból - s ezt is külön jelentik hogy a költő Füredre érkezett.136 10-én újabb éjjelizenékről kapunk hírt, majd 11- én ismét szegény Szőllősy Ninát „veszik elő", ezúttal előadást tartottak a színkörben a fiatalon elhunyt színésznő emlékére, ahol Felekyné elszavalta többek között Bibok Lajosnak az alkalomra írt, korabeli frázisokat tömegesen felvonultató, fárasztóan hosszú versét, melyet a Balaton-Füredi Napló augusztus 13-i száma a címlapján tett közzé. Szőllősy Nina sírkövének felállítása és az azzal kapcsolatos események részét képezték az 1861. évi fürdőidénynek, emléke ezután lassan feledésbe merült, sírját nem gondozták. Blaha Lujza így írt róla: „Ha egyszer Füredre kerülök, mint állandó lakos, majd én fogom gondozásom alá venni e két sírt, mert amint látszik, a két benne nyugvónak alig élnek hozzátartozói, vagy ha élnek, megfeledkeztek róluk."137 14-én újra fellépett Auer Lipót - ezúttal kellemetlen mellékzöngék nélkül - de a fürdőt egyre jobban az utóidény kesernyés íze lengi be: „Lassanként csakugyan kevesbedik a fürdői vendégek száma, azt leginkább tapasztalhatni a reggeli és esti sétáláskor a friss savóivásra nem gyűlnek már annyian össze, mint júliusban, s nagyobbára akik még itt vannak - azok gyógyirul használják Füredet."138 19-én elutazott Füredről a sikerrel szerepelt szegedi zenekar is, amely távozása előtt még egy udvarias gesztussal szolgált a fürdő vezetőinek és nevesebb vendégeinek: „Aug. 17-én és 18-án a felügyelőség, orvosok s minden tekintélyesb fürdői hivataloktól egyenként saját szállásukon tiszteletből éji zenével búcsúztak el."139 140 Helyükre Veszprémből érkezett egy másik zenekar, ami azért azt mutatja, hogy kellett lennie annyi vendégnek, hogy a fürdőigazgatóság érdemesnek tartotta új zenekar szerződtetését. A Balaton-Füredi Napló a csendes napok szépségét igyekszik kiemelni írásaiban: „Csendes, békés a Balaton, a holdvilág [...] mosolyog rája és csolnakázunk. Egyik csolnakon gyengéd furulyaének, másikon vidám dalolás, harmadikon pisztolylövések [!?] viszhangzanak Füred varázshatalmu virányos partjain. Kisfaludy szobrát körülülve kedélyesen társalgunk, hazáról, szerelemről [...]"14° Bibok Lajos pedig egyéb híján Szőllősy Nina temetését és a zsidóságot veszi elő a „Papir Szeletkék" témájául: „Furcsa képet vágott egy barátom, hogy az arácsi temetőbe Szőllősy Nina szobra leleplezésekor hintón vitetett ki egy derék magyar hölgy: ebben pedig semmi különös nincs, mert temetőbe előbb utóbb mindenki viteti magát. [...] Miért nem 136 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/13. 97-98. p. 137 Blaha Lujza Naplója. Közreadja Csillag Ilona. Budapest, 1987. 290. p. 138 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/14.109. p. r»Uo. 109. p. 140 Uo. 226
